A kutató csütörtökön Budapesten hangsúlyozta: a fejlett világ tartós válságban van, ám a kilábaláshoz még nincs recept.

Az intézet által publikált „A világgazdaság tartós válságáról” című könyv bemutatója alkalmából rendezett konferencián Inotai András hozzátetette: az EU-országok a válság előtti, 2007. évi teljesítménye talán 2013-ra áll vissza, Magyarországon erre 2015-re van esély, ami azt jelenti, hogy az EU legtöbb országában „elveszett egy évtized”.

Azzal az illúzióval le kell számolni, hogy a belső piac élénkítése jelentheti a megoldást – hangsúlyozta Inotai András, jelezve, hogy miközben az EU gazdasági teljesítménye igen lassan nő, addig a régió exportja 2011-ben már 8 százalékkal meghaladta a 2007. évit. Ezért is nehéz Görögország helyzete, amely például a magyar exportvolumen negyedét produkálja – tette hozzá.

Egy ország akkor képes bővíteni munkaerőpiacát, ha a GDP 2 százaléknál gyorsabban nő – figyelmeztetett a kutató, hozzáfűzve hogy 2 százalékos növekedést még a termelékenység javítása biztosítja.

Rácz Margit, az intézet tudományos főmunkatársa Görögország eurózónából való kilépése mellett foglalt állást. „Ha egy rohadó almából nem vágjuk ki a rohadt részt, akkor az egész alma elrohad” – fogalmazott. Arra figyelmeztetett, Görögország benntartása az euróövezetben elhúzódó válsághoz vezet.

Alapproblémának nevezte, hogy különböző versenyképességgel rendelkező országok alkotják a 17 tagú euróövezetet, ebből adódóan a megoldás véleménye szerint, hogy az azonos versenyképességgel rendelkező 7-8 országra kell szűkíteni az euróövezetet. Nyitottá tenni, azaz mindenki csatlakozhat, ha versenyképességben felzárkózik a magországokhoz – magyarázta Rácz Margit.

A közép-európai országoknak akkor van esélyük a felzárkózásra a magországokhoz, ha kiszámítható gazdaságpolitikát működtetnek, eladósodottságukat folyamatosan csökkentik, és kamatszintjüket alacsonyan tartják, amelynek révén ösztönözhetik a beruházásokat – mondta Novák Tamás. Az intézet tudományos főmunkatársa szerint az említett modell működőképesnek tűnik Szlovákiában, amely már euróövezeti tag, Csehországban, ahol a kamatszint az eurókamat alatt van, és Lengyelországban, ahol a viszonylag nagy belső piac mellett sokféle jó „apró” megoldást találtak.