Szeptember végétől minden benzinkútnál fel kell tüntetni, hogy az adott üzemanyagfajtából mennyibe kerül 100 kilométernyi út megtétele. A fiktív gépjárművekre számolt becslés az elektromos autókra is vonatkozik, ahol a fajlagos fogyasztás 100 kilométerenként 17,13 kWh-ban határozták meg. Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke arról beszélt, a kötelező összehasonlítással rendkívül szembetűnő lesz a különbség a hagyományos és az elektromos gépjárművek fogyasztása között, utóbbiakat ráadásul otthon még a feltüntettnél is olcsóbban és kényelmesebben is lehet tölteni.

A hónap elején hirdették ki a fajlagos üzemanyag-költségek kötelező összehasonlítását: ennek értelmében szeptember végétől legalább a kútoszlopokon vagy az üzemanyagtöltő állomást kiszolgáló kereskedelmi egység területén fel kell tüntetni, hogy 100 kilométernyi út megtétele a különböző üzemanyagokkal mennyibe kerül.

A számítás alapjaként egy fiktív autó fogyasztását veszik, a felszorzáshoz pedig a NAV által megadott üzemanyagárak érvényesek. A 100 kilométerre jutó üzemanyag költség kiszámítása úgy történik, hogy a fajlagos fogyasztást kell megszorozni az adott üzemanyag egységárával. 

Negyedannyiba kerül elektromos autóval közlekedni

A benzinkutakra kötelező érvényű rendszer nemcsak a dízel- és benzines meghajtású gépjárművekre vonatkozik, hanem az elektromos autókra is. Utóbbiaknál a fajlagos fogyasztást 100 kilométerenként 17,13 kWh-ban határozták meg.

A rendelet szerint az azonos márkanév alatt értékesítő benzinkutaknál az elektromos áram ára a megelőző negyedévben, a hálózat egészében alkalmazott legalacsonyabb árak átlagolásával határozható meg.

Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke arról beszélt, az elektromos autók fogyasztása nagyon sok mindentől függ, ezért fiktíven nehéz is meghatározni azt, de a benzinkutak számításai valósan szembetűnő különbséget mutatnak majd a hagyományos gépjárművekhez képest.

„A kutakon feltüntetett értékek nagyjából azt fogják majd mutatni, hogy 100 kilométert feleannyi összegből lehet megtenni elektromos autóval, mint dízel- vagy benzines meghajtású kocsival. Ez már egy jelentős különbség, ami még tovább fokozható, hiszen ha valaki otthon tölti az elektromos autóját, akkor akár negyedakkora összegből utazhat a hagyományos gépjárművekhez képest. Ráadásul jóval kényelmesebb megoldás is, hiszen útközben nem kell megállni benzinkutakon” – magyarázta a szakértő.

Mint fogalmazott, az otthoni töltésnél 40 forint/kWh-val számolva 100 kilométer megtétele 680 forintba kerül, miközben egy benzines autó esetében ez mai áron körülbelül 2800 forintot tesz ki.

64 százalékkal kevesebb széndioxid-kibocsátás

Pukler Gábor szót ejtett arról is, az elektromos autók amellett, hogy olcsóbbak hagyományos társaiknál, környezetvédelmi szempontból ég és föld egymáshoz viszonyítva a kettő.

A Jövő Mobilitása Szövetség elnöke szerint a rendeletben meghatározott, kerekítve 17 kWh/100 km átlagos fogyasztással egy elektromos autó 37 g/km széndioxidot bocsát ki nem megújuló energiából, hanem hálózatról feltöltve. Összehasonlításként a most kapható modern benzin üzemű autók 105 g/km, az átlagos korú autók pedig 150 g/km széndioxid-kibocsátással futnak az utakon. A különbség tehát akár három-ötszörös is lehet a környezeti terhelése szempontjából.

„A legmodernebb autókhoz képest is egy 100 százalékban elektromos meghajtású gépjármű 64 százalékkal kevesebb széndioxidot bocsát ki. Ha egy átlagos életkorú autót kivonnánk a forgalomból és helyébe egy elektromos autót állítanánk be, azzal 75 százalékkal tudnánk csökkenteni a széndioxid-kibocsátását” – mutatott rá.

Ezzel kapcsolatban elmondta, ha évente egy autó 15 ezer kilométert fut a hazai utakon, akkor egy átlagos életkorú autó 2,25 tonna széndioxidot bocsát ki, miközben egy elektromos 0,55 tonnát. Amennyiben sikerült az elektromos autókat napenergiával feltölteni, úgy ezen érték még tovább csökkenthető.

Pukler Gábor végezetül azt is megjegyezte, az elektromobilitás, azaz az elektromos meghajtású járművek mellett a mikromobilitás, azaz az elektromos rollerek, biciklik és motorok is a közérdeklődés középpontjába kerültek az utóbbi években.