A 2011. évi CXCI. törvény keretében megtörtént a rokkantsági ellátórendszer átalakítása, melynek értelmében január 1-jétől rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg. A megváltozott munkaképességű emberek két típusú ellátást kaphatnak ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. A kötelező felülvizsgálatok eredményei alapján az előbbiben azok részesülhetnek, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt. A rokkantellátási rendszer átalakításával egy időben számháború kezdődött a médiában arról, hogy mennyi is a rokkantak száma, és hogyan változott ez a szám az utóbbi évtizedekben. A kormányzati kommunikáció több esetben hivatkozott arra, hogy „csalók” lepték el a rendszert, melyet napjainkig visszaélések jellemeznek. A téma nemcsak portálunk oldalán eredményezett heves érzelmű kommenteket, rengeteg fórumon folyik a vélemények csatája.

A HR Portal a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal egyik vezetőjét, illetve a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének álláspontját kérdezte a témáról riportjában.

A rokkantnyugdíj eltörlésének következményei

Szakály József, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) főtitkára portálunknak kifejtette, véleménye szerint a törvényi erejű lépés teljesen előkészítetlen volt. 2012. január elsejével megszüntették a rokkantnyugdíj fogalmát, és nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy ez milyen kihatással van a többi jogszabályra, például arra, hogy adókedvezmény illeti meg a rokkantsági nyugdíjban lévő vállalkozót. Illetve megszűnt például az alanyi jogon járó közgyógyellátás az I. II. csoportba tartozó rokkant embereknél, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt – fejti ki Szakály József, hozzátéve: ezeket már tiltakozásukra visszaállították, de közben eltelt fél év.”

A MEOSZ az ombudsmanhoz fordult még a tavasszal, mert álláspontjuk szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény több ponton ellentétes az Alaptörvénnyel. A szövetség június végén 17 magánszemély strasbourgi beadványát is támogatta, mivel szerintük a rokkantnyugdíj eltörlésével a magyar állam megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményt. A strasbourgi bíróság elfogadta a beadványokat, még nem tudják, hogy mikor tárgyalják. A főtitkár hozzátette: a törvényt elfogadták, így teljesen mindegy, mennyire felháborító, be kell tartani.

Nem igaz, hogy nálunk több a rokkantnyugdíjas?

Dr. Székely Ildikó, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóságának vezetője szerint biztonság, átláthatóság és munkára ösztönzés a célja a január elsején életbe lépett új rokkantnyugdíj rendszernek. A cél, hogy csak a rászorultak részesüljenek rokkantsági ellátásban, de ők minden körülmények között.” Az egészségkárosodottak számára sokféle, nehezen áttekinthető ellátás létezett. A legkülönbözőbb jogcímeken több mint 900 ezer ember kapott juttatást az államtól, ami a munkavállaló korú felnőtt népesség közel 12 százalékának felel meg. Az 1990-es években a munkanélküliség egyik kezelési módja a „leszázalékolás” volt – emeli ki a vezető.

Ezt támasztja alá, hogy idén mintegy 5000 ember nem jelzett vissza, azaz nem élt a felülvizsgálati lehetőséggel – Székely Ildikó szerint valószínűleg azért is, mert nem láttak rá esélyt, hogy jogos ellátáshoz jussanak. A felülvizsgálati rendszer átalakításának ismertté válását követően már megközelítőleg 10 ezerrel kevesebben éltek új rokkantsági kérelemmel. A vezető hangsúlyozza: az adófizetők joggal várják el, hogy csak az részesüljön ellátásban, aki rászorult.

Szakály József szerint az új rendszerben azokat is felülvizsgálatra kötelezték, akiknek az állapota bírósági ítélettel lett véglegesítve, tehát korábban a bíróság orvos szakértői vélemények alapján mondta ki, hogy III. csoportúak és végleges az állapotuk.

Szakály József felháborítónak tartja, hogy a kormányzati kommunikáció azzal indult 2011 elején, hogy Magyarországon 850 ezer rokkantnyugdíjas ember él, ami az Európai Unió átlagának a kétszerese. A főtitkár szerint ez az adat a nyugdíjkorhatárt betöltött embereket is magába foglalta, akiket az európai statisztikák az öregségi nyugdíjasokhoz soroltak. „Ha tiszta vizet öntünk a pohárba, kiderül, hogy Magyarországon durván 324 ezer aktív korú rokkantnyugdíjas van, ehhez jön még körülbelül 130 ezer fő különféle szociális ellátásra jogosult ember. Ha így számolunk, akkor ez a népességnek kevesebb, mint 5 százaléka.” A főtitkár szerint Európa többi országában is 5 százalék körül mozog ez a számadat.

A cikk teljes terjedelmében elérhető itt.