2024 március 29

Amihez a cégvezetők optimizmusa sem elég

Stagnálás várható

Az idei, 121 hazai KKV és nagyvállalat körében végzett felmérés szerint a vállalatok ritkábban cserélik IT eszközeiket – a tavalyi adatokhoz képest nőtt azok aránya, akik 1-2 év helyett 2-4 vagy 4-8 évente frissítik eszközparkjukat.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]

A vállalatok többségére továbbra is az ad hoc módon történő vásárlás a jellemző, bár arányuk 46 százalékról 39 százalékra csökkent az előző év azonos időszakához képest. Különösen kiemelt figyelem övezi az informatikai biztonságba történő befektetéseket, de nő a mobil eszközök és a hálózatok iránti igény is. Csökken viszont a szoftverek iránti kereslet, 37,2 százalékról 24,8 százalékra.

A jövő évre nézve a megkérdezettek 60 százaléka gondolja úgy, hogy IT beruházásaik stagnálni fognak, ami a legmagasabb arány az elmúlt négy évet figyelembe véve. A felmérés idén kitért a gépekre és az autóflottára is, a megkérdezett nagyvállalatok 10,7 százaléka tervez autóflotta fejlesztést 2018-ban. Egyéb gépekkel kapcsolatos beruházással a vállalatok 24 százaléka kalkulál. A legtöbb nagyvállalat munkaállomást, szervert vagy hálózati partnert tervez a következő évre.

A felmérés évről-évre vizsgálja a beruházások finanszírozási hátterét is. Az elmúlt évek adatai alapján látható, hogy a vállalatok árbevételük 1-2 százalékát költik informatikai eszközökre, és ez nem is nagyon változik majd. Emellett a befektetésre tervezett összegek nagyságrendje viszont nő, míg 2015-ben 85 százalék, 2016-ban 54 százalék, 2017-ben és 2018-ban 30 százalék tervezett 2 M Ft alatti összeget erre a célra, addig az 5-10 M Ft közötti befektetések tervezett aránya a tavalyi évhez képest 7,4 százalékról közel 10 százalékra nőtt.

A finanszírozási és beruházási lehetőségek kettőse mindig nagyban függ a gazdaság aktuális állapotától is, a megkérdezettek válaszai vagy semlegesek (29 százalék) vagy csak kicsit pozitívak (48 százalék) a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban. Hasonlóak a számok a vállalati kilátásokat illetően is, bár inkább a pozitív jövőkép felé billen a mérleg nyelve. A megkérdezettek 50,4 százaléka kicsit pozitív a vállalat jövőképével kapcsolatban, további 31,4 százalék pedig kifejezetten pozitívan személi a jövőt.

Egyre ismertebb a tartósbérlet

Noha jelenleg a készpénzes finanszírozási forma dominál a beruházásokkor, drámai csökkenés várható (85,1 százalék vs 58,7 százalék). A kutatást végző Rentasystem Kft. ügyvezetője, Székely Balázs szerint, a hazai piac lassan, de biztosan követi a nemzetközi trendeket. Míg tavaly a megkérdezettek csupán 6 százaléka gondolkodott bérlésben, a jövőre nézve már közel háromszor annyian választanák a tartósbérletet, más finanszírozási formák helyett. „Nem csak az emberek, a cégvezetők is sokkal kevésbé akarnak már birtokolni, inkább bérelnek, mint más európai országokban is” véli Székely Balázs.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A tartósbérlés egyre ismertebb fogalom a vállalatvezetők körében, a megkérdezettek közel felének már van több-kevesebb információja a témáról. A szolgáltató választásnál a hozzáértés, a rugalmasság és a pénzügyi kondíciók a legfontosabb paraméterek, de nőtt az ügyintézés gyorsasága iránti igény is, a megkérdezettek 74,4 százaléka tartja fontosnak.

A Rentasystem által használt két mutató egyike, a „Rentasystem IT Beruházási Barométer” az IT beruházások stagnálásának/csökkenésének, illetve növelésének egymáshoz viszonyított arányát vizsgálja. A vizsgált arányszám két évvel ezelőtt 0,55 volt, vagyis kb. kétszer annyi cég tervezett a tavalyi évre stagnálást/csökkentést, mint növelést. (Ha az IT Beruházási Barométer magasabb, mint 1, akkor beszélhetünk arról, hogy nagyobb a tervezett növelés, mint a stagnálás/csökkentés).

Tavaly ez az érték 0,54 volt, idén 0,57-re emelkedett. A másik mutatószám a „Rentasystem IT Finanszírozási Index”, amely a tartós bérlet és a saját készpénzállomány finanszírozási formák egymáshoz viszonyított arányát vizsgálja, az adott év tényleges számai, és a következő évre tervezett számok függvényében. A 2016-os évben a tényleges arányszám 0,099 lett, 2017-ben 0,068, és a 2018-as irányérték már 0,295.