A Kelly Global Workforce Index (KGWI) felmérés legújabb, a közösségi média és technológia témakörével foglalkozó része azt vizsgálja, milyen hatást gyakorol a közösségi média az állásválasztásra, a karrierdöntésekre, illetve a toborzásra úgy általában. A felmérés 31 ország több mint 120 ezer dolgozójának válaszait gyűjtötte össze, köztük mintegy 44 ezer európai munkavállalóét.

Minden harmadik ember kapott már ajánlatot

Nemzetközi összehasonlításban a felmérés tanúsága szerint a válaszadók több mint egyharmada (38%) állította, hogy az elmúlt egy évben a közösségi médián keresztül kapott állással kapcsolatos megkeresést, míg a válaszadók 11%-a arról számolt be, hogy ugyanezen időszakban sikerült a közösségi média révén munkához jutnia.

Európán belül Németország és Lengyelország tűnik ki leginkább a közösségi média ilyen irányú használata terén, itt a válaszadók 55%-át keresték meg valamilyen potenciális álláslehetőséggel a közösségi médián keresztül. Ami azonban a ténylegesen megszerzett pozíciókat illeti, Norvégia vezet, ahol a válaszadók 28%-a talált munkát a közösségi média segítségével.  A magyar válaszadók 38%-át keresték meg álláslehetőséggel a közösségi hálón és 7% talált állást ezen a csatornán keresztül.

Megváltozott az emberek élete

Jónás Anikó, a Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, szerint a közösségi médiahasználat társadalmi szintű elterjedése tükröződik ma már a munkahelyeken is.

„A közösségi média mindörökre megváltoztatta az emberek, csoportok közötti kommunikáció természetét, és ugyanígy bontja le a munkahelyi határokat, korlátokat is. A munkavállalók intenzívebb közösségi életet élnek, aktív online kapcsolatok sokaságát tartják fenn, és hozzá akarnak férni mindazokhoz a technológiákhoz és felületekhez, amelyek révén szélesebb közönséggel is megoszthatják akár munkahelyi életüket is.

A dolgozók gyakran így cserélnek eszmét munkájukról és munkáltatójukról, gyűjtenek információkat megüresedő pozíciókról és mérlegelendő karrierválasztási lehetőségekről.”

Ez egy jó megoldás

A felmérésből az is kiderül, hogy nemzetközi összesítésben a válaszadók több mint fele (53%) egyetért, vagy határozottan egyetért azzal az állítással, hogy a közösségi média jó megoldás, ha fel akarjuk hívni barátaink és kollégáink figyelmét egy álláslehetőségre vagy be akarjuk ajánlani őket egy céghez.

Az európai felmérés egyéb megállapításai

– A megkérdezettek 32%-a számolt be arról, hogy szívesebben keres állást a közösségi médián keresztül, mint hagyományos módszerek – többek között újsághirdetések, állásportálok vagy személyzeti tanácsadók – segítségével, szemben a tavalyi felmérésben mért 24%-kal.

– 36%-uk állítja, hogy karrierrel, munkavállalással kapcsolatos döntései során felhasználja a közösségi médiában kialakított kapcsolatrendszerét.

– Egy, a fentiekhez kapcsolódó kérdésre válaszolva 32%-uk nyilatkozta, hogy a saját tulajdonú eszközök – úgymint okostelefonok, laptopok és táblagépek – munkahelyi használatának lehetősége „fontos” vagy „nagyon fontos” a számára.

– Emellett 29%-uk állította, hogy munkahely-választási döntését „kifejezetten befolyásolná” vagy „nagymértékben befolyásolná” az a lehetőség, hogy a munkáltató által biztosított eszközt munkára és személyes célra is használhatja.

A KGWI adataiból úgy tűnik, online állásszerzés szempontjából az APAC államok járnak az élen – itt a válaszadók 61%-a jelezte, hogy a közösségi oldalak segítségével könnyebben hívhatják fel mások figyelmét egy álláslehetőségre vagy ajánlhatják be őket egy céghez. Az amerikai kontinensen az arány alacsonyabb, 55%, az EMEA régióban pedig mindössze 44%, Magyarországon a válaszadók 57%-a ért egyet ezzel az állítással.

Új kihívások

Jónás Anikó véleménye szerint az, hogy a közösségi média egyre inkább behatol a munkahelyekre is, sok munkáltató számára kihívást jelent, elsősorban az elfogadható használat és tartalmak tekintetében. „A közösségi média csendben forradalmasítja a toborzást, mivel jelöltek hatalmas tábora számára nyitja meg kiválasztási folyamatot.”

„A közösségi média emellett a munkaerő-megtartásra és a munkaadói márkaépítésre is hatást gyakorol, mivel sok dolgozó nem húz határt munkája és magánélete közé, hirtelen lehetősége nyílik rá, hogy munkahelyi életének történéseit jelentős számú közönséggel megossza.”