2024 július 25

Akadályozza az innovációt az állam előretörése

A legnagyobb baj, hogy kevés az innovatív vállalat,  kicsi a szabadalmat bevezető cégek aránya emellett nagyon alacsony azoknak a vállalatoknak a százaléka, amelyek eljutnak egy sikeres innovációig, valamint azoké, akik fejlett információs technológiát használnak.

innováció_sxc 130912Versenyben maradni

„A k+f költést szokták az innováció egyik inputjaként említeni. Amikor saját kutatás-fejlesztést kell végrehajtani, Magyarország nagyon gyenge: a vállalati k+f költés az európai átlag harmada-negyede.” – mondja Békés Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Budapesti Gazdasági Fórum szakértője.

Azonban hozzáteszi, hogy amikor a vásárolt gépeken végrehajtott, importált innovációról van szó, akkor jobb a helyzet. Ennek egy részét a multik valósítják meg, illetve azok a magyar, jellemzően feldolgozóipari középvállalatok, amelyek részesei a nemzetközi beszállítói hálózatoknak. Ezek a magyar vállalatok folyamatosan ezt teszik, hogy képesek legyenek versenyben maradni.

Támogató üzleti környezetre van szükség

Az, hogy egy ország sikeres lesz-e innovációban, nagyban függ attól, hogy az állam milyen gazdasági környezet teremt az innovatív vállalatok számára. Azon túl, hogy ne nehezítse meg a cégeknek az életét, fontos, hogy olyan finanszírozási forrásokat támogasson, amelyek segítik őket. Például a vállalati fejlődés megfelelő szakaszában történő tőkejuttatással, alapítvány vagy alap segítségével. Itt nem az az állam elvárása, hogy ez egy profitábilis tevékenység legyen, ezért sem lehet odaadni a magánszektornak, hanem az, hogy minél több sikeres cég kerüljön ki a programból.

„Lehet, hogy három év alatt 100 forintból csak 70 jön vissza, de összességében van társadalmi haszna, és az itt sikeres cégekből jönnek az új munkahelyek.”- tette hozzá Békés Gábor.

Magyarország nem Amerika vagy Svédország, de…

„Magyarország biztosan sosem fog úgy működni, mint Svédország vagy Amerika, de azért sokat lehet fejlődni. Ha kiszámíthatóak a szabályok, és ezekhez lassan lehet alkalmazkodni, szintén a törvénykövetést segítjük.”- foglalta össze Békés Gábor. „ De ha minden félévben megváltoztatjuk a jogszabályi környezetet, akkor azt mondják, hogy úgysem lehet betartani a törvényeket. Az állam nagyon sokat tehet, azért hogy az értékeket ebbe az irányba mozgassa. Hogy ennek mikor lesz hatása az innovációra; lehet, hogy csak 15 év múlva.” 

Az üzleti környezet fontos, ezen belül a speciális szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése is nagyon hasznos. Hogy a vállalatok beruháznak-e abba, hogy legyen Magyarországon jól működő 4G, meghatározza az összes IT fejlesztő cég életét. Hogy milyen a hálózat minősége, és mennyibe kerül az internet, meghatározza az összes, informatikát használó cég versenyképességét. Ha van egy jól működő repülési piac, az meghatározza azt, hogy a vállalati központok ide tudnak települni. A jó vonathálózat meghatározza azt, hogy a vidéki városok hogyan tudnak fejlődni. Hogy egy városba mennyire könnyű ingázni, meghatározza azt, hogy milyen jellegű vállalatok tudnak odatelepülni.

Az állam előretörése akadályt jelent

A Budapesti Gazdasági Fórum szakértője szerint Magyarországon vannak pozitív dolgok, mint például a kockázati tőke program, a startup világhoz való hozzáállás, ugyanakkor ennek a nagy részét nem az állam végzi el, hanem önképzőkörben valósulnak meg. Úgy véli, az állam gazdasági előretörése a legtöbb esetben azonban akadályozza az innovációt.