2023 február 01

A szállodaipar új aranykoráról beszélnek a szakértők

Bár a növekedés mértéke kissé lelassult a tavalyi évben, évről évre növekszik a szálláshely szolgáltatásból élő vállalkozások száma hazánkban. Az elmúlt 12 hónapban ezen a területen működő cégek átlagos száma 3,5 százalékkal 2769-re bővült, holott a 2015. márciust megelőző egy éves időszakban még 4,2 százalékos átlagos cégszám-emelkedés jellemezte a piacot. A szektor erős szezonalitást mutat, a legnépszerűbb nyári hónapokban csaknem ezerrel több cég foglalkozik ezzel a tevékenységgel, mint az év többi részében.

Kevesebb panzió, népszerűbb a kemping

A szálláshely szolgáltató cégek között a legnagyobb számban továbbra is szállodákkal és panziókkal találkozhatunk az országban, bár dominanciájuk minimálisan visszaesett az elmúlt pár évben. Mindkét szállástípus közel azonos darabszámmal képviselteti magát, őket követik jócskán lemaradva a turista- és ifjúsági szállók, illetve az üdülőházak, végül legkisebb számban kempingek működnek. Előző év márciusához képest egyedül a panziók száma csökkent, igaz, kevesebb, mint 2 százalékkal. Százalékosan a legnagyobb növekedést pedig a kempingek 10,42 százalékos növekedéssel tudhatták magukénak.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

Egy szálláshely átlagosan 87 férőhellyel rendelkezik, ami 2,88 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi értéknél, persze a férőhelyek száma nagyban függ a szálláshely típusától. Míg a kempingek átlagosan 302 férőhellyel bírnak, addig a szállodák átlaga 139, a turista- és ifjúsági szállóké 98, az üdülőházaké 52, míg a panzióké mindössze 27. Az átlagos férőhelyek számát tekintve az üdülőházak növekedtek a legjobban, mivel egy évvel ezelőtt ez a szám még csak 48 volt. A panziók számának csökkenésével a panziókra jutó férőhelyek száma is egyenes arányban csökkent.

Nemcsak a külföldiek száma több

2015 első negyedévéhez képest 9,6 százalékkal több külföldi vendég szállt meg hazánkban. Ez a növekedés bíztató az év fennmaradó hónapjaira nézve, még akkor is, ha kissé elmarad a korábbi 10,9 százalékos növekedéstől. Talán még ennél is jobb hír, hogy a belföldi vendégek száma is növekedett, 11,8 százalékkal, ami jelentős javulásnak számít, hiszen 2014 és 2015 első három hónapja között még „mindössze 8,4 százalékos emelkedést figyelhettünk meg.

Természetesen nem csak a vendégek száma, hanem az általuk eltöltött éjszakák száma is emelkedett. A külföldi vendégeknél 9,1 százalékos növekedést figyelhettünk meg, míg a magyaroknál 13,6 százalékkal emelkedett a belföldi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma a tavalyi első negyedévhez képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Magyarországon megszállók mindössze 3 hónap alatt összesen több mint 4,3 millió éjszakát töltöttek különböző magyarországi szálláshelyeken.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Növekvő népszerűség a brit turisták körében

Magyarország elsősorban az európai nációk körében közkedvelt úti cél, ugyanis a külföldi látogatók által Magyarországon töltött éjszakák 84 százalékát európai országok polgárai töltik itt. Különös népszerűségnek örvendünk a német, egyesült királyságbeli és osztrák turisták között, de gyakran megszállnak olasz, cseh, orosz és román állampolgárok is hazánkban. Az Egyesült Királyság lakóinak érdeklődése az elmúlt két évben nőtt meg jelentősen, csaknem 60 ezer éjszakával többet töltöttek nálunk az első negyedévben, mint 2014-ben. Hasonlóan látványos növekedés jellemezte a szlovák és cseh utazók itt tartózkodását, több mint 31 illetve 35 ezer éjszakával tovább maradtak most, mint két évvel ezelőtt.

A külföldieknek Budapest, honfitársainknak Balaton a legkedveltebb

Az első negyedév legkedveltebb úticéljai a külföldiek számára továbbra is a főváros, több mint 1,4 millió vendégéjszakával, ezt követi a Nyugat-Dunántúl, 273 ezer vendégéjszakával, és a Balaton 154 ezer vendégéjszakával. A magyarok körében a Balaton vezeti a népszerűségi listát 397 ezer vendégéjszakával, megelőzve Észak-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl, 336 ezres és 273 ezres számait. A magyarok körében népszerű még az észak- és dél-alföldi régió és Budapest is.

A fenti számokat látva, nem meglepő, hogy nem csak a vendégszám, de a szállodákban és egyéb szálláshelyeken dolgozók száma is növekedett. Míg 2014-ben átlagosan valamivel több, mint 21 500 főnek jelentett megélhetést ez a szakma, addig 2015-ben már 25 000 felett volt az alkalmazottak száma, ami 16 százalékos növekedést jelent a foglalkoztatásban. Az első negyedéves információk alapján pedig várhatóan 2016-ban tovább bővül majd a foglalkoztatottak köre ezen a területen. A legnagyobb foglalkoztatók a Danubius Zrt., a Hunguest Hotels Zrt. és az Accor-Pannonia Hotels Zrt. voltak.

Ugyan még csak az első negyedév telt el 2016-ból, a KSH adataiból már most is látszik, hogy a szálláshelyek árbevétele 10,25 százalékkal növekedett a magasabb vendégszámok és vendégéjszakák számának köszönhetően az előző év azonos időszakához képest. 2014-ben az iparág összbevétele meghaladta a 333 milliárd forintot, és 4,1 százalékos árbevétel-arányos eredményt ért el. 2015-re 10,72 százalékkal növekedtek a bevételek így várhatóan a 2015-ös évet is nyereségesen zárta a szektor.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

Az árbevétel több mint felét továbbra is a szállásdíj bevételek alkotják, ehhez jönnek hozzá a vendéglátáshoz kapcsolódó bevételek – ami a teljes bevétel nagyjából negyedét teszi ki – továbbá az egyéb bevételek. 2016 első három hónapját a szállásdíjak 13 százalék feletti, továbbá az egyéb bevételek 11 százalékos növekedése jellemezte. A vendéglátás bevételei mindössze 3 százalékos bővülést mutattak.

Azt gondolhatnánk a vendégéjszakák számának külföldi és magyar vendégek közötti alakulását nézve, hogy hasonló arányt tapasztalhatunk a szállásdíja megoszlásában is, ám ez nem igaz. Bár az idei év első hónapjaiban már 40 százalék fölé emelkedett a magyar vendégek hozzájárulása a teljes szállásdíj bevételekhez, még mindig jó pár százalékkal elmarad a vendégéjszakák részarányához mérten. Jól látszik tehát, hogy a magyar vendégek kihasználják a kedvezményes csomagok, illetve kuponos oldalak által kínált lehetőségeket, hogy a listaárnál olcsóbban juthassanak el feltöltődni.

Az elmúlt néhány hónapban minimálisan csökkent a Bisnode Bedőlési Index értéke is a szálláshely szektorban. Míg 2015 végén 1,12 százalék volt az egy éven belül bekövetkezett csődök és felszámolások aránya az átlagos működő cégszámhoz képest, addig 2016. első negyedévében kicsivel alacsonyabb, 1,11 százalékos értéket mértünk.

Jelentős növekedés a SZÉP-kártya költésekben

SZÉP kártyát elfogadó szálláshelyek száma ugyancsak növekedett, idén márciusban már meghaladta a 70 százalékot az elfogadóhelyek száma. A legnagyobb eséllyel szállodában fizethetünk SZÉP- kártyával, hiszen most már ezek 85 százalékában elfogadják. Meglepő módon a kempingek háromnegyede is nyitott a Széchenyi Pihenőkártyával való fizetésre, míg a panziók 69, az üdülőházaknak pedig 65 százalékában választható ez a fizetési forma. A SZÉP-kártyás fizetés a turista- és ifjúsági szállókban viszont kevésbé elterjedt, még mindig csak 32 százalékuknál engedélyezett.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Ugyan a SZÉP-kártyát elfogadó szálláshelyek száma mindössze 1,48 százalékkal növekedett, a szállásdíjra elköltött összegek értéke már az első negyedévben is sokat mozdult felfelé. A korábbi években jellemzően május hónaptól növekedtek meg ugrásszerűen a SZÉP-kártya felhasználások, ám idén már januárban 17, februárban 19, márciusban pedig már 34 százalékkal többet költöttünk a bázisév azonos hónapjához mérten.

Ez azt is jelenti, hogy az év első három hónapjában már több mint 3 milliárd 48 millió forint értékben használtunk SZÉP-kártyát fizetőeszközként, ami 24 százalékkal magasabb, mint a 2015 első negyedévében így elköltött összeg. A növekvő kártyahasználat ellenére május elején még mindig 2,1 milliárd forint 2014-es feltöltésből származó juttatás várt felhasználásra. Az eddig elköltött összeg több mint 91 százaléka szállodákban történt, további 6 százalékot pedig panziók kaptak. A SZÉP-kártyával fizetett szállásdíj a szállodák teljes szállásdíj bevételének 56, míg a panziók esetében 43 százalékot tett ki.