Ahogy a magánszemélyek, úgy a társasházak és lakásszövetkezetek tulajdonosi közössége is igénybe veheti a lakástakarékkal járó 30 százalékos állami támogatást a jogszabályilag meghatározott felújítási munkák kiegyenlítéséhez. Az állami támogatás maximális kiaknázása érdekében azonban a szerződéskötés során mindenképp figyelmet kell fordítani a kivitelezői díjak és az esetleges hitelek finanszírozásának, valamint a lakástakarék szerződések futamidejének összehangolására.

Magyarországon jelenleg 45-50 ezer társasház és lakásszövetkezet rendelkezik élő lakástakarékpénztári szerződéssel. Eszerint nemcsak a magánszemélyek által kötött szerződések száma növekedett dinamikusan az elmúlt években, hanem évente több mint 10 százalékkal nőtt az ezt a megtakarítási formát választó társasházak és lakásszövetkezetek száma is.

A piaci trendeket figyelve elmondható, hogy a szerződések nagyjából felét az idén húszéves OTP Lakástakaréknál kötötték a lakóközösségek: a megkötött ügyletek szerződéses összege csak tavaly megközelítette a 30 milliárd forintot, összességében pedig félmillió szerződést kezel az OTP Lakástakarék közel 1 800 milliárd forint értékben.

Mire jó?

A lakástakarék-szerződéssel a társasházak és lakásszövetkezetek is 30 százalékos állami támogatáshoz juthatnak befizetéseik után a normál betéti kamaton felül. Ezt az összeget az épület közös tulajdonú részeinek korszerűsítésére fordíthatja a tulajdonosi közösség, ideértve a felújítást, korszerűsítést, illetve az ezekre a célokra felvett hitelek finanszírozását is.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

„A lakástakarékpénztári megtakarítás segítségével olyan nagyköltségvetésű beruházásokat valósíthatnak meg a tulajdonosok, amelyekre legfeljebb az uniós és állami pályázatokon nyerhetnek támogatást, így például az épület energetikai felújítására (szigetelés, kazáncsere, csővezeték-csere), az elektromos hálózat fejlesztésére vagy épp a lépcsőház és az épület környezetének, valamint az erkélyek rendbetételére” – hangsúlyozta Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője.

„Ehhez csupán egy 1 340 és 90 000 forint közti összeg havi befizetését kell vállalni 4-10 éven át. Az így összegyűlt tőke a támogatás és a kamatok összegeivel teljes mértékben a felújítási munkálatokra fordítható” – tette hozzá.

Az állami támogatás maximális összege évi 324 ezer forint lehet, ez azonban függ attól, hogy az adott társasházban hány lakás van. Attól függően ugyanis változik a havonta befizethető összegek felső határa is – minél több lakás, annál nagyobb a befizethető havi összeg – és ezáltal az elnyerhető támogatás maximuma is. Például, míg egy 2-4 lakásos társasház által elérhető állami támogatás éves maximuma 108 ezer forint, amihez havi 30 ezer forintos betétbefizetés tartozik, addig a legmagasabb kategóriában, legalább 241 lakás esetén ez az összeg már évi 324 ezer forint, amihez 90 ezer forintos betét tartozik.

Két fő cél

Ahogy a magánszemélyek, úgy a társasházak is igyekeznek kihasználni a maximális állami támogatást: szinte mindig a maximális betéthez közeli átlagbefizetést alkalmaznak a lakóközösségek. A futamidőt tekintve pedig leginkább az 5 és a 10 éves megtakarítási idejű konstrukciókra van a legnagyobb kereslet.

„Ez abból fakad, hogy ebben a szegmensben a két fő cél az azonnali hitelfelvétel a munkálatok finanszírozására, illetve minél nagyobb felújítási alapot, minél nagyobb önerőt felhalmozni a későbbi beruházásokhoz” – mondta Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.

„Előbbi esetben a társasházak hozzáigazítják a lakástakarék-szerződés futamidejét a hitelfelvételkor elérhető kamattámogatás ötéves periódusához, hogy a lakástakarékból tudják fizetni a hitel törlesztését, méghozzá minél gyorsabban, amíg a kamattámogatás elérhető számukra. A második esetben pedig igyekeznek maximalizálni az elérhető állami támogatást, ezért választják a 10 éves megtakarítási időt” – tette hozzá.