A magyar kormány pénteken bejelentette, hogy akár öt évre felfüggeszti az ipari méretű naperőművek és más megújuló energiatermelők kötelező átvételi tarifájának inflációs indexálását. A lépés jelentős bevételkiesést jelenthet a KÁT-rendszerben működő, összesen 3100 MW beépített kapacitású naperőművek számára, és negatívan érintheti a banki hitelekkel finanszírozott projekteket is.

Miért hozták meg ezt a döntést?

A kormány szerint a támogatási rendszerben felhalmozódott feszültségek enyhítése és az ipari energiafogyasztók terheinek csökkentése indokolja az intézkedést. A KÁT-rendszerben működő naperőművek garantáltan megkapják az előre meghatározott átvételi árat, függetlenül attól, hogy a piacon milyen az aktuális ár. Ez különösen nyáron, amikor az európai áramtermelés megugrik, feszültséget okoz, mert az ipari energiafogyasztók viselik az árkülönbözetből eredő többletköltséget.

A legfontosabb változás:

📌 2025 elejétől akár 5 évig nem emelkedik a KÁT-rendszerben kifizetett kötelező átvételi ár az infláció mértékével.
📌 Ez 15-20%-kal csökkentheti a megújuló energiatermelők bevételeit hosszú távon.
📌 A döntés célja az ipari energiafogyasztók terheinek mérséklése, akik eddig az átvételi ár és a piaci ár különbségét fizették meg.

Mit jelent ez a naperőmű-tulajdonosok számára?

A döntés jelentős pénzügyi kihívást jelenthet azoknak a beruházóknak, akik bankhitelekre építették meg erőműveiket. Az érintett 2770 KÁT-erőmű-projekt hosszú távú szerződésekkel rendelkezik, amelyekben eddig az inflációkövető tarifa garantálta a stabil megtérülést.

🔸 Bankhitelek kockázata: A bevételkiesés csökkentheti a projektek hitelfedezeti értékét, ami akár egyes beruházások bedőléséhez is vezethet.
🔸 Megváltozott üzleti környezet: A befektetők bizonytalanságban vannak, hogy lesznek-e további módosítások a KÁT-rendszerben.
🔸 Alternatív lehetőségek keresése: Többen mérlegelik, hogy a szabadpiacra lépjenek ki vagy a METÁR-rendszerbe váltsanak, ahol más logika alapján alakul a támogatási struktúra.

Miért lehet ez problémás a befektetői környezet szempontjából?

🔹 A kiszámíthatóság sérül – Az energetikai befektetők egyik legfontosabb szempontja a stabil szabályozási környezet. Ha egyoldalúan módosítják a támogatási feltételeket, az hosszú távon elbizonytalaníthatja a piaci szereplőket.

🔹 A jövőbeni naperőmű-fejlesztések lassulhatnak – A befektetők meggondolhatják, hogy új projektekbe fektessenek-e, ha úgy érzik, hogy a kormány bármikor belenyúlhat a szerződésekbe.

🔹 A banki finanszírozás kockázata nő – A bankok szigoríthatják a hitelezési feltételeket, ha azt látják, hogy az állami támogatások bármikor módosíthatók.

Ipari energiafogyasztók örülhetnek, de mennyire segít ez nekik?

Az intézkedés célja az ipari energiafogyasztók terheinek csökkentése, de az elemzők szerint a hatás minimális lehet:

📌 Az ipari fogyasztók költségei csak 1% alatti mértékben csökkenhetnek.
📌 A jelenlegi átvételi árak még mindig jelentősen meghaladják a piaci árat, így továbbra is fennáll a támogatásból eredő árkülönbség.
📌 A megújuló energiatermelők túlzottan kiszolgáltatottá válnak az állami döntéseknek, ami hosszú távon akár ellátási problémákhoz is vezethet.

Milyen további változások várhatók?

Az energetikai szakértők szerint a kormány további intézkedéseket is fontolgat, például:

✅ A KÁT-os termelők ösztönzése a szabadpiacra lépésre – A Robin Hood-adó eltörlésével a kormány vonzóbbá tehetné a piaci alapú működést.
✅ Energiatárolási megoldások támogatása – Az energiatárolók kiépítése stabilizálhatná a megújuló termelést és csökkenthetné a piaci ingadozásokat.
✅ A negatív áras időszakok szabályozásának módosítása – A túltermelés idején alkalmazott KÁT-kifizetések újragondolása elkerülhetetlen lesz.

Összegzés: Megéri most naperőműbe fektetni?

🔹 A kormányzati döntés jelentős kihívásokat okozhat a KÁT-rendszerben működő megújuló energiatermelőknek.
🔹 A naperőművek megtérülési kockázata nő, mivel az inflációhoz igazított árbevétel kiesése hosszú távon 15-20%-os csökkenést eredményezhet.
🔹 Az ipari energiafogyasztók kisebb könnyítést kapnak, de a szektor egészére ez még nem jelent megoldást.
🔹 A befektetők bizonytalanságban vannak: újabb változások is jöhetnek, amelyek még tovább alakíthatják a magyar energiapiacot.

A következő hónapokban mindenki a kormány további lépéseire vár, hiszen a magyar megújulóenergia-piac sorsdöntő átalakuláson mehet keresztül.