Egyre borúsabbak a kínai gazdaság kilátásai, amire azért érdemes nagyon figyelni, mert a pekingi borulás a világgazdaság egét felhőzi.

Pekingben egyértelműen borul!

Már a pekingi beszerzési-menedzserindex (PMI) júliusi 49,5 pontos értéke is aggodalomra adott okot, amennyiben a stagnálást jelentő 50 pontos szint recesszióba hajló oldalára tapadt a mutató. Bár ezt sokan mégis pozitívan értékelték a júniusi 48,2 pont után. Nos, az augusztusi 47,8 pont, mely tavaly november óta a legalacsonyabb érték, egyértelműen a gazdasági visszaesést prognosztizálja, s tovakergette a napfényes növekedési álmokat. Ez a mutató egyébként kifejezetten jövőre irányul, amennyiben a beszerzésekért felelős vállalti vezetők körében rendszeres időközönként végzett felméréseken alapul. És igen érzékeny barométere a gazdasági konjunktúrának.

A riasztó PMI hátterében a csökkenő export és a növekvő készletállomány áll – magyarázta Horváth Ákos, az Equilor elemzője. Az adat hatására újból elkezdték nyomni a vészcsengőt az elemzők, s újabb stimulust várnak a pekingi jegybanktól, hogy ne sérüljön az idei évi GDP prognózis. Valóban nehéz pozitív képet festeni az adatokról, hiszen a külföldi megrendelés állomány 2009 óta a legalacsonyabb értéket mutatja és több alindex is hasonló képet mutat – tette hozzá.

Mit lépnek a jegybankárok?

A jegybanki beavatkozás nem lenne példátlan, hiszen emlékezhetünk a július eleji meglepetésszerű pekingi kamatdöntésre. Akkor a piac által várt tartalékráta csökkentés helyett a betéti rátát 25 bázisponttal 3 százalékra, míg az alapkamatot 31 bázisponttal 6 százalékra csökkentették a kínai jegybankárok, ami az elemzők szerint a nagyobb gazdasági visszaesés megelőzését szolgálta, valamint a hitelezési aktivitás újbóli felfuttatását. Az is szemet szúrt, hogy a pekingi jegybankárok szembe mentek a legutóbbi idők kormányzati kommunikációjával, mely arról szólt, hogy a lakásvásárlásoknál limitet vezetnek be, hogy megakadályozzák a szellemvárosok további térnyerését. Ám a kamatdöntések hatása ezzel éppen ellentétes. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy feltétlenül szükséges a likviditás ösztönzése, hogy a prognózisokban szereplő 7,5 százalékos gazdasági növekedési tervet tartani tudja Kína.

Világgazdasági szempontból lélektani határnak tekinthető az idei 7,5 százalékos kínai GDP növekedési terv. Ha ez nem teljesülne, akkor nagyon komoly nyomás nehezedne a részvény és nyersanyagpiacokra. Különösen érintett az arany, az olaj és a szója piaca, melyek árfolyamára jelentős felhajtó erőt gyakorol a kínai kereslet.

Közös láncon Európa és Ázsia

Arról sem szabad elfeledkezni továbbá, hogy az Európai Unió gazdasági kilátásai is nagyban függnek a kínai konjunktúrától. A kontinentális válságkezelés kulcsgazdaságának számító Németország növekedése erősen „Kína-kapcsolt”, míg az európai periféria a németeken lóg. Az egyik szálat végigfejtve, úgy néz ki ez a játék, hogy például a magyar ipari export a német megrendelésektől függ, a német kibocsátás szintje pedig a kínai kereslettől.

Mindezzel együtt is korai lenne még temetni a kínai gazdaságot. A negyedik negyedévre még stabilizálódhat a helyzet. Bár ehhez arra is szükség lehet, hogy az európai válságkezelésben erőteljesebb pozitív javulás álljon be. Az elmúlt napok fejleményei ugyanis inkább a komótosságra utaltak.

A függés tehát kölcsönös. Afféle róka fogta csuka helyzet állt elő, amennyiben az európai növekedés kulcsa a kínai konjunktúra, ám a kínai gazdaságnak most nagyon jól jönne az Európai Központi Bank stimulusa, ami felélénkíthetné a lekonyult piacokat.