2105 milliárd forintos összérték

Az idén záruló uniós költségvetési időszak felhalmozódott forrásai tükröződnek vissza a közbeszerzések idei számaiban. November végéig 10 880 eljárást folytattak le az ajánlatkérők és ez 38,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A 2105 milliárd forintos összérték pedig 70,2 százalékos növekedés szintén tavaly november végéhez mérten. A két adatból nem nehéz kikövetkeztetni azt, hogy az egy eljárásra jutó összeg is emelkedett, 193,5 millió forintra, amely 23 százalékos növekedés – mondta az elnök.

A teljes közbeszerzési szám 50,7 százalékához – 5514 eljáráshoz – kötődik uniós támogatás. Az értékbeli adatnál viszont 85 százalékhoz, ami 1256,4 milliárd forintot jelent.

Az elnök szerint az eljárások típusait aszerint érdemes megkülönböztetni, hogy azok az uniós eljárásrendnek megfelelően zajlottak, vagy nemzeti eljárásrendben történt-e a beszerzés. Az uniós eljárások döntő többsége nyílt, míg a maradék tárgyalásos.

A nemzeti eljárások a vállalatoknál

Elmondta: a kis értékű, nemzeti eljárásrendben továbbra is a három ajánlattevőt felhívó eljárás a leggyakoribb. Amikor a kormányváltás után ez az eljárás fajta bekerült a közbeszerzési törvénybe, azzal a céllal történt, hogy a mikro-, illetve a kis- és közepes vállalkozások jobb pozícióra tegyenek szert a közbeszerzéseken. Az eljárások 84 százalékát ez a vállalatkategória nyerte az idén, de értékben 27 százalék a részesedésük a közbeszerzésekből.

Gajdos Róbert elmondta, annak ellenére, hogy a közbeszerzések száma és értéke is jelentősen nőtt az idén, a szerződések tárgyai – arányukat tekintve – alig változtak. Továbbra is szolgáltatásra jelent meg a legtöbb tender – szám szerint 4722, a teljes darabszám 43 százaléka – de értékben változatlanul az építési beruházások vezetnek 55 százalékkal, 1162 milliárd forintos értékben.

Közölte: a korábbi évekhez hasonlóan az idén az első tizenegy hónapban is az önkormányzatok és intézményeik folytatták le a legtöbb eljárást, a teljes darabszám 44,2 százalékát. Az értéket vizsgálva viszont a legnagyobb beszerzőknek a közjogi szervek – a központosított állami szervezetek – bizonyultak, az általuk lefolytatott eljárások értéke a teljes magyar közbeszerzési piac 36,9 százalékát jelentette.

Az elnök elmondta, hogy a beszerzések során a nemzeti hirdetményekben meg kell jelölni, ha abban környezetvédelmi aspektus érvényesül (zöld közbeszerzés), illetve azt is, ha az ajánlatkérés szociális szempontot szolgál. Az idén a zöld közbeszerzések száma 900 darab volt, értékük 4 százalékot ért el.

A szociális szempontú beszerzések aránya darabszámban és értékben is 1,2 százalék volt.

Kevesebb jogorvoslati kérelem

A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt lefolytatandó jogorvoslatok száma csökkent: míg 2011 november végéig 914, 2012 első tizenegy hónapjában 657, az idén november 30-ig pedig 525 kérelem érkezett. Az elnök ezt úgy értékelte, hogy a közbeszerzési eljárások résztvevői – a jogorvoslati kérelem előterjesztését megelőzően – megkísérlik a vitás kérdések közvetlen tisztázását. A közbeszerzések jelentős hányadában folytatnak le egy vagy több előzetes vitarendezési eljárást, így a korábbiakhoz képest több esetben a döntőbizottság bevonása nélkül szűnik meg a jogsértés.

Gajdos Róbert előnynek nevezte azt is, hogy jelentősen visszaestek az obstrukciós jellegű jogorvoslatok. Emellett a hirdetményellenőrzés rendszere is alkalmas arra, hogy jelentősen megszűrje a hibás, és így a jogorvoslat lehetőségét magában hordozó eljárások körét. Az idén november végéig 23 ezer hirdetményt adtak fel a közbeszerzések szereplői, ezek egyötöde volt ajánlati felhívás. Az összes hirdetmény 90 százalékát ellenőrizte a Közbeszerzési Hatóság erre hivatott apparátusa.