Irak nyugati részén egyre nagyobb területeket vonnak ellenőrzésük alá az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges szunnita szervezet fegyveresei. Akik ellen nem csak az iraki miniszterelnök, de síita és szunnita vezetők is harcra szólították fel a lakosságot. Az USA fontolgatja a légierő és drónok alkalmazását a dzsihadisták ellen, de a szárazföldi csapatok bevetésétől határozottan elzárkóznak. Irakból 2011-ben vonták ki erőiket az amerikaiak, de az olajban gazdag ország stabilitása továbbra is prioritás maradt.

Az iraki instabilitás hogyan hat az Egyesült Államokra?

Az USA gazdasága az olajra épül. Ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak például Kínával szemben és megőrizzék globális vezető státuszukat, mint szuperhatalom, elsősorban olcsó olajra van szükségük. Az olajkitermelés volumenének csökkenése (amely egyébként a legtöbb OPEC-országban probléma), akadozása, esetleg leállása egy ilyen stratégiailag fontos térségben drasztikusan képes növelni az energiahordozó árfolyamát. A drága olaj kockázata pedig mielőbbi lépéseket követelhet az amerikai diplomáciától.

Nem csak a Mexikói-öböl térségében problémákat okozó hurrikánszezon, hanem a szélsőséges iszlamista csoportok megerősödése is föltornázhatja az árakat. A 105 dolláros ellenállás áttörése új tartományba lökte a fekete arany jegyzését. Amennyiben a konfliktus nem záródik le mihamarabb, az emelkedő trendet esetenként túlzott félelmektől terhelt spekulánsok emelhetik az égig. Az aggodalomnak mindenesetre van alapja. A legnagyobb iraki olajfinomító már leállt, dolgozóit evakuálták, Bagdad pedig ostromra készül.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra”]