A fenti gazdasági folyamatok közepette viszont a kötvények kénytelenek voltak visszavonulót fújni. Az emelkedő (és már megérkezett) infláció és a későbbiekben várhatóan magasabb kamatok miatt a fix jövedelmet fizető (kötvényjellegű) eszközök nehéz helyzetbe kerülhetnek. A kötvények feszült piaci időszakokban meg tudják őrizni biztos menedék státuszukat, de a lendületes növekedéssel és inflációval jellemezhető szakaszokban háttérbe szorulnak a részvényekhez képest.

Eközben szűkült a növekedési részvények és a hagyományos ágazatokban működő vállalatok részvényei közötti rés. A befektetőket az év hátralévő részében és még az után is vélhetően leköti majd a Covidot követő időszakra ígért jelentős technológiai változásokból tőkét kovácsolni képes vállalatok és a tágabb közgazdasági körülmények normalizálódásából közvetlenül profitáló cégek versengése.

Az évből eddig eltelt időszakban Amerikában a Dow Jones Industrials Average és a főképp technológiai irányultságú NASDAQ Composite index csaknem azonos nyereségekről számolt be. Az elmúlt hat hónapban mindkét index rekordszintekre kúszott − kettejük közül a közelmúlt nyertese a NASDAQ volt[1]. Az európai részvénypiacok még az USA-nál is látványosabb hozamokról számoltak be – ez alól az egyetlen és feltűnő kivételt az Egyesült Királyság jelentette. Az alacsonyabb bázisról induló és a gazdasági talpra állás korábbi szakaszában járó európai részvények kedvezően reagáltak a javuló belföldi kilátásokra és az USA erős gazdasága és a szintén erős dollár által jelentett komoly vásárlóerőre[2].

Az ázsiai piacok ehhez képest csalódást keltettek: újból fellángolt a koronavírus-járvány (még a korábbi hullámokat elkerülő országokban, például Ausztráliában is), ami nem tett jót a befektetők hangulatának. India és Malajzia szintén nehéz helyzetbe került, és a közelmúltban Japánban is meghosszabbították a szükségállapotot. A hitelkihelyezés lassulása Kínában – melyre az év első negyedében tapasztalt rekordvolument követően, mesterséges beavatkozások nyomán került sor – szintén aggodalomra adott okot[3].

2021 legfigyelemreméltóbb közgazdasági fejleményei eddig az emelkedő infláció és a „túlméretes” gazdasági növekedési mutatók voltak (bár a 2020-as adatokhoz képest nem volt nehéz látványos eredményeket produkálni). A fejlett országok közül az első negyedévben az USA járt az élen: az előző évi szinthez képest 6,4%-os fejlődést tudott elérni. Kínában az első negyedévben megdöbbentő mértékű, 18,3%-os növekedést regisztráltak, bár ezt természetesen annak fényében kell vizsgálni, hogy 2020 hasonló időszakában az ország gazdasága az első koronavírus-hullám miatt éppen látványos hanyatlásban volt[4].

Az USA-ban a Fed kedvenc inflációs mérőszáma – az alapvető személyes fogyasztási kiadások költsége, a PCE – májusban a célelőirányzatot jelentősen meghaladó, évi 3,4%-os ütemben nőtt[5]. Nem vitás, hogy már önmagában ez is okoz némi fejtörést a Fed-nek. Júniusban az amerikai jegybank döntéshozóinak többsége úgy nyilatkozott, hogy véleménybe szerint a kamatlábak emelésére a vártnál egy évvel korábban, már 2023-ban sor fog kerülni.

„Ennek alapján feltételezhetjük, hogy az USA-ban tovább folyik majd az erőteljes növekedés, így a befektetési környezet hasonló lesz az első félévihez. Európa, Japán és több feltörekvő ország, például India és Brazília korlátozásainak feloldása a világgazdasági növekedésre is pozitív hatással lesz, ez pedig csökkentheti a megszorítások által súlyosan érintett ágazatok, például az utazásszervezők és a légitársaságok részvényeire nehezedő nyomást”- mondta el Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.  

Ahogy a talpra állás egyre inkább lendületbe jön, az USA-felől más, potenciálisan lendületet nyerő piacok és az egyre nyitottabbá váló gazdaságra kedvezően reagáló és növekedési riválisaikkal szemben vonzó alternatívát kínáló részvények felé történő rotációra is sor kerülhet. Európa, mely gazdasági szempontból már megkezdte az USA-hoz való felzárkózást, további jó lehetőségeket kínálhat ezen a téren. Az e héten napvilágot látott adatok szerint az európai gyártóipari növekedés 24 éve nem látott magasságba szökött[6].

Szokás szerint persze kockázatok is vannak. Az USA és Európa vállalatai jelentősen túlteljesítették az első negyedévi nyereségvárakozásokat, és most a részvénypiacok azt várják, hogy a vállalati eredmények megfeleljenek a fokozott várakozásoknak. Ha e téren csalódásra kerülne sor, a piacok némi lélegzethez juthatnának. A jelenlegi várakozások szerint az USA-ban a nyereségek 2021-ben kb. 35%-kal fognak nőni. Mivel a kőolaj ára jelenleg 75 dollár körül van hordónként, az energetikai vállalatok a második negyedévben várhatóan az eddigi legmagasabb nyereségnövekedésükről fognak beszámolni, de a nyomukban ott lesznek (főleg a légitársaságoknak köszönhetően) az iparvállalatok, valamint a nem alapvető fogyasztási cikkeket előállító cégek papírjai is[7].

Az esetleges pozitív meglepetésnek a Fed is útjába állhat, főleg, ha a későbbi bejelentések a rekordalacsony kamatokkal jellemezhető időszak vártnál korábbi befejeződését vagy a pénznyomtatás és az eszközvásárlási program kivezetését jelzik majd előre. Az amerikai infrastrukturális költségvetési csomag kétpárti jóváhagyását célzó tárgyalások még jócskán elhúzódhatnak, de a legutóbbi hírek szerint végül létrejöhet a megállapodás.  

„Most, hogy küszöbön áll a több kontinenst érintő, összehangolt gazdasági talpra állás, minden korábbinál célszerűbbnek tűnik egy globálisan diverzifikált részvényportfólió fenntartása”- tette hozzá Al-Hilal István.

[1] Bloomberg, 21.07.01. és 21.05.12.

[2] Bloomberg, 21.07.01. és 21.05.12.

[3] Bloomberg, 21.07.01. és 21.05.12.

[4] Bureau of Economic Analysis, 21.05.27. és National Bureau of Statistics of China, 21.04.20.

[5] Bureau of Economic Analysis, 21.06.25.

[6] IHS Markit, 21.07.01.

[7] FactSet, 21.06.25.