Az első fél évben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 58 százalékban teljesült 2021. június 30-i értéknappal – közölte az Államadósság Kezelő
Központ csütörtökön.

A közleményben felidézik: a Pénzügyminisztérium a COVID-19 járvány harmadik hullámával kapcsolatos kedvezőtlen gazdasági hatásokat mérsékelni és a gazdaságot újraindítani hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp a GDP 7,5 százalékára módosította a 2021-es költségvetés hiánycélját 2021 áprilisában. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 3990 milliárd forintra emelkedett, így az ÁKK is módosította 2021-es finanszírozási tervét 2021. május 10-én.

A lakossági piacon a nettó kibocsátási terv 41 százalékban, a bruttó kibocsátás 48 százalékban teljesült. A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok állománya 9467 milliárd forint, ez 493 milliárd forinttal magasabb, mint 2020 végén, és átlagosan havi 82 milliárd forintos állománynövekedést jelent, szemben az éves terv teljesüléséhez szükséges 92 milliárd forint havi átlagos állománynövekedéssel. A teljes lakossági állampapír-állomány, a háztartások tulajdonában lévő lakossági papírok állománynövekedése és a forgalmazóknál lévő saját számlás állományra vonatkozó opció-lehívások következtében, a 2020. év végi 9366 milliárd forintos értékről 9818 milliárd forintra emelkedett – tették hozzá.

Az ÁKK fenntartja a lakossági kézben lévő lakossági állampapírok 11 000 milliárd forintos állományi célját 2023. évi
teljesüléssel.

Az intézményi piaci elsődleges forint kötvény kibocsátási terv 76 százalékban teljesült, a csereaukciós terv teljesülési aránya 46 százalék. Az intézményi forint állampapírok állománya 20 115 milliárd forint (amely tartalmazza az Önkormányzati Magyar Államkötvények 147 milliárd forintos állományát is), ezen belül a devizakülföldiek aránya 21,2 százalékra csökkent a 2020. végi 23,9 százalékról.

Az ÁKK stratégiai célja továbbra is az adósságportfólió hátralévő átlagos futamidejének további fokozatos, a piaci
folyamatokkal összhangban végrehajtott növelése és a lejárati szerkezet simítása. Ennek érdekében, és figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bank állampapír-vásárlási programját, valamint a kibocsátási terv időarányos teljesülését az egyes lejárati kategóriákban, az év hátralévő részében a kibocsátás gerincét a 10 éves szektor adja fenntartva, hogy kedvező piaci viszonyok esetén az ÁKK továbbra is a hosszabb futamidejű papírok kibocsátását preferálja az elsődleges, illetve a csereaukciós kibocsátásban – hangsúlyozták.

Kiemelték, hogy a második negyedévben az ÁKK sikeresen bocsátott ki 30 éves, forintban denominált zöld kötvényt, amelynek az értékesítése az év hátralévő részében a bejelentett negyedéves ütemezés szerint folytatódik. A csereaukciók keretében továbbra is 2022-es és 2023-as lejáratú papírokat vásárol vissza az ÁKK, továbbá várható dedikáltan a 2023-as lejáratú változó kötvény cseréjére vonatkozó célzott csereaukció.

A közlemény szerint a devizaadósság aránya az első fél év végére a teljes államadósság 17,9 százalékára csökkent a 2020. végi 19,4 százalékról, a 2020 novemberében végrehajtott 10 és 30 éves, előfinanszírozási célú, 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátásból fedezett 2021. márciusi devizaadósság-törlesztés és az idei költségvetési hiány forint kibocsátásokkal történő finanszírozása eredményeként.

A devizahitelek lehívására vonatkozó, májusban módosított 1,3 milliárd eurós (466 milliárd forintos) terv 31 százalékban
teljesült, itt további hitelfelvételekkel számol az ÁKK az év végéig.

Az év második felében sor kerülhet újabb zöld devizakötvény kibocsátásra japán jenben és kínai renminbiben a jóváhagyott 108 milliárd forint egyenértékű nemzetközi devizakötvény keret terhére – tették hozzá.

Az ÁKK továbbra is fenntartja a lehetőséget a devizaadósság aktív kezelését célzó műveletek lebonyolítására a korábbi időszak gyakorlatának megfelelően, az ÁKK devizaadósságra vonatkozó stratégia céljával összhangban – áll az mti-hez eljuttatott közleményben.