Klaus Iohannis román elnök február 12-én, szerdán lemond hivataláról – közölte a Krónika.ro. A lemondás hátterében a parlamenti házbizottságok döntése áll, amelyek szerint kedden reggel 10 órakor vitatják meg az elnök lemondatását célzó indítványt. Iohannis úgy döntött, hogy elébe megy ennek a folyamatnak, és önként távozik. Az elnök mandátuma eredetileg tavaly december 21-én járt le, de meghosszabbításra került, miután az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A cikk részletesen bemutatja a lemondás hátterét, a politikai körülményeket, valamint a lehetséges következményeket.

A lemondás háttere

Klaus Iohannis lemondását közvetlenül a parlamenti házbizottságok döntése előtt jelentette be. A törvényhozás február 13-án, kedden reggel 10 órakor vitatta volna meg az elnök lemondatását célzó indítványt. Iohannis úgy döntött, hogy elébe megy ennek a folyamatnak, és önként távozik. Az elnök a lemondatási indítványt „haszontalannak, indokolatlannak és károsnak” nevezte.

Iohannis mandátuma eredetileg tavaly december 21-én járt le, de az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményét, és a teljes elnökválasztási folyamat megismétlését rendelte el. A kormány május 4-ére és 18-ára írta ki a megismételt elnökválasztás két fordulójának időpontját. Iohannis eredetileg az új elnök beiktatásáig maradt volna hivatalában, de a politikai nyomás miatt úgy döntött, hogy előbb távozik.

A politikai nyomás és a támadó pártok

A lemondatási indítványt a Fiatal Emberek Pártja (POT) nevű szélsőjobboldali párt nyújtotta be a múlt héten. Az indítványhoz csatlakozott az ugyancsak szélsőjobboldali Románok Egyesülésért Szövetség (AUR), az SOS Románia, valamint a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 26 törvényhozója. A kormánykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor is szorgalmazta Iohannis lemondását egy interjúban.

Az átmeneti időszak és az új államfő

Az alkotmány szerint az államfői feladatokat az új államfő hivatalba lépésig a Szenátus elnöke, Ilie Bolojan veheti át. Bolojan a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője, amely Iohannis támogatását élvezte. Az átmeneti időszakban Bolojan feladata lesz a politikai stabilitás megőrzése és az új elnökválasztás előkészítése.

A lemondás lehetséges következményei

Iohannis lemondása újabb politikai instabilitáshoz vezethet Romániában, amely már évek óta küzd a politikai válságokkal. Az elnök távozása lehetőséget teremt a politikai ellenfeleknek, hogy nagyobb befolyást szerezzenek, de egyben kihívást is jelent a kormánykoalíció számára, amelynek meg kell őriznie a stabilitást az új elnökválasztásig.