A hazai tőzsdei vállalatok sorra jelentik be, hogy mekkora osztalék kifizetését javasolják a közgyűlésnek a 2022-es üzleti év után. Több blue chip terveiről már tudunk, de van, ahol még homályba burkolózik, hogy mekkora hozamra számíthatnak a részvényesek a tavalyi év után. Az osztalékfizetés kulcskérdés egy vállalat megítélése szempontjából. Nem biztos viszont, hogy mindig a magasabb osztalék a jobb.

Osztalék – legalább az biztos

Ha belegondolunk, az, hogy egy vállalat mekkora osztalékot fizet, nem egy fundamentális tényező. Ha tételezzük fel egy vállalatban az eredménytartalék állománya 1000 milliárd forint, és abból 100-at kifizet osztaléknak, akkor éppen annyival kevesebbet ér a cég. De a részvényeseknek viszont kifizetésre került a 100 milliárdos osztalék. Nem mondható ki tehát, hogy csupán a magas vagy alacsony osztalékfizetési ráta egy értékelési tényező kellene, hogy legyen. Ennek ellenére minden befektető árgus szemekkel nézi az előbb említett rátát, ami az osztalékot adja meg az adózott eredmény arányában.

A kifizetett osztalék ugyanis biztos pénz, passzív jövedelemnek is nevezhetjük. Bármerre is menjen ugyanis a részvény árfolyama, az osztalék a miénk, és ez adhat egy pozitív értelmezést a magas osztaléknak. Nem véletlenül találkozhatunk a különböző befektetői fórumokon olyan érveléssel, miszerint legrosszabb esetben az osztalékok majd lassan megtérítik a befektetést. Persze van, ahol egyáltalán nem mindegy mégsem az osztalék. Egy nagyobb intézmény vagy alapítványnak fontosabb lehet a magas kifizetés, mint a részvényárfolyam.

Hasznosság és adózás

Az osztalékfizetési arány legjobb esetben attól függ, hogy a vállalat igazgatósága, majd pedig közgyűlése szerint a befektetőknél, vagy a vállalatban van jobb helyen a szabad készpénzállomány. Ha ugyanis egy cég jelentős beruházásokra készül, amely jobban megtérül, mint amennyire a befektetők befektetnék a kapott osztalékot, akkor nem érdemes magas osztalékot fizetni. Ha viszont csak szabadon állna a pénz a cég számláján, akkor már jobb, ha a befektetők megkapják és saját elképzeléseik mentén kezelik, befektetik. Az adózás sem másodlagos. A kifizetett osztalék ugyanis adóköteles, és ez egy ellenérv lehet a pénz kifizetése ellen a megtartással szemben. Látható tehát hogy számos, bonyolult tényező befolyásolhatja az osztalékfizetés arányát. Így nem érdemes helyből pozitívnak, vagy negatívnak elkönyvelni egy-egy erre vonatkozó vállalati döntést.

Címlapkép forrása: Shutterstock