Sokan azon a véleményen vannak, hogy ez élénkítő hatással van az exportra, ami valamilyen szinten igaz is, azonban láthattuk milyen hatással volt a gyengülő forint az OTP árfolyamára. 

Mi várható a közeljövőben?

Különböző előrejelzési modellek alapján nem túlságosan szép jövőkép rajzolódik ki azoknak, akik a forint erősödésére számítanak. A jelenlegi periódusban az elemzők, normális eloszlás alapján, 76,7%-os valószínűséggel 358,78 és 367,98 forint közé várják az árfolyamot.

Ezek a becslések természetesen korábbi értékekből adódnak, melyek az adatok normális eloszlása miatt becsülhetőek meg kellő pontossággal, azonban váratlan gazdasági események, melyeket nem áraztak be az árfolyamba, szignifikánsan módosíthatják azt.

Az év előrehaladtával ezeknek az egységnyi szórású sávoknak a felső korlátjai egyre magasabb értéket vesznek fel, az alsó korlátjuk viszont, egyre szélesebbre nyitva az intervallumot, csökken. 2020 decemberében például 75%-os valószínűséggel 351 és 376 forint közé fog esni az elemzők szerint, míg egy igen extrém esetet kiemelve 2023-ban az euró forint árfolyama 325 és 442 forint közé eshet 81%-os eséllyel. Persze itt azzal is kalkulálni kell, hogy az intervallumok középső értékéhez sokkal nagyobb valószínűséggel fog esni az árfolyam.

Ez felvet egy fontos kérdést. Nem kéne megemelni az alapkamatot, ezzel szigorítani a monetáris politikán? Ebben az esetben azt kockáztatja a jegybank, hogy alacsonyabb lesz a beruházások száma, a megnövekedett kamatok által okozott kisebb hitelfelvétel miatt, ami kihat az ország GDP-jére is. 

Egy monetáris szigorítás abban az esetben jöhetne jól, ha mellé megérkezne egy fiskális intervenció, ami pénzt juttatna a gazdaság szereplőinek, mellyel a monetáris politika beruházás megfojtó hatását ellensúlyozná a gazdaságba beáramló „ingyen pénz”. Jó példa erre mondjuk az Egyesült Államok, ahol stimulus csekkekkel próbáltak segíteni az embereken és a gazdaságon egyaránt.

Forrás: mnb.hu, bloomberg