2024 július 21

GKI továbbra is 19 százalék körüli éves inflációval számol

A GKI legutóbbi, márciusi részletes előrejelzése mindenekelőtt az idei visszaesés feltételezésében, az infláció-csökkenés lassúbb voltában, továbbá az EU-transzferekhez való hozzáférés valószínűsített késedelmének mértékében tért el a többségi állásponttól. A GKI júniusban nem változtatott gazdasági előrejelzésének fő megállapításain. Továbbra is az idei GDP 0,5%-os visszaesésére számít. Sőt az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg. A GKI továbbra is az infláció 19% körüli idei emelkedését jelzi előre. De a korábban gondoltnál lényegesen nagyobb esélyt ad az év végi egyszámjegyű áremelkedésnek. S ezzel a valamivel 19% alatti átlagos áremelkedés elérésének. Az EU-transzferekkel kapcsolatban pedig mind általánosabb vélemény, hogy erre idén már legfeljebb minimális mértékben kerül sor, sőt a magyar kormányzat valós

Magyarországon 2023 első negyedévében folytatódott a recesszió. A GDP az előző negyedévhez viszonyítva harmadik negyedéve csökkent (0,2%-kal). Sőt immár az előző év azonos időszakához viszonyítva is visszaesés volt (0,9%-kal). Az első négy hónapban az ipari termelés 3,2%-kal, az építőipari 7,7%-kal, a kiskereskedelmi forgalom 10,4%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az üzleti várakozások nem utalnak gyors kilábalásra. Júniusban a szolgáltató bizalmi index 5, az ipari 7, az építőipari és a kereskedelmi pedig egyenesen 38-38 havi mélypontjára süllyedt. A mezőgazdasági GDP viszont a tavalyi brutális visszaesés után a prognosztizáltnál is gyorsabban bővülhet.

A GKI idén már nem számít ipari növekedésre (sőt némi csökkenést is lehetségesnek tart). 10, illetve 4%-ra emelte az építőipari, illetve a kiskereskedelmi visszaesés várható mértékét. Idén a tavalyinál közel 20%-kal kevesebb, 16-17 ezer lakás átadása várható. Több szolgáltató ágazatban – például pénzügy, szállítás, turizmus, telekom – viszont szerény növekedés valószínű. A foglalkoztatás idén várhatóan minimálisan, de emelkedik, a munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,6%-ról csak kissé, 3,9%-ra nő.

A GKI 3%-ról 2,5%-ra csökkentette a fogyasztás várható idei visszaesését. Mivel az első negyedévben a természetbeni juttatások volumene meglepő mértékben, 4,7%-kal emelkedett. A vásárolt fogyasztás esetében viszont 3,5%-os visszaesésre számít. Áprilisban a vállalkozási szektorban 16,4, a költségvetésiben 13,4%-kal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami (24%-os) áremelkedés mellett 6,2, illetve 8,5, átlagosan közel 7%-os áprilisi reálkereset-csökkenést jelentett. A GKI az év egészében 16% körüli keresetemelkedést valószínűsít. De ennél magasabbat is elképzelhetőnek tart a költségvetési szektor minimális működőképességének fenntartása. Illetve a megígért béremelések teljesítése, az üzleti szféra prosperáló részében a munkavállalói követelések teljesítése következtében.

A 16%-os keresetemelkedés éves átlagban (19%-os infláció esetén) 2,5%-os reálkereset-csökkenést jelentene. A vállalkozói szektorban stagnálást, de a költségvetési szektorban 6% körüli veszteséget. 2023 végén azonban már nőhet a keresetek reálértéke. A nyugdíjak reálértékének megőrzését törvény garantálja, de a gyakorlatban némi csökkenést fog jelenteni, hogy idén nincs esély nyugdíjprémium kifizetésére. A reáljövedelmek – a magas bázis, például a tavalyi szja-visszatérítések következtében – a reálkereseteknél jelentősebben, 3-3,5%-kal csökkennek.

Állami beruházások befagyasztása

Az állami beruházások befagyasztása és átütemezése már 2022 nyarán megkezdődött. Tavaly ősszel lista jelent meg többszáz – jelentős részben infrastrukturális jellegű – felfüggesztett fejlesztésről. Idén májusban ezek nagy részének támogatási szerződését a kormány meg is szüntette. A magyarázat nyilvánvalóan a költségvetési – ezen belül EU-források – hiánya. A kormányzat a vállalkozói beruházások fellendülésétől reméli ennek legalább részleges ellensúlyozását. A háború közelsége, a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a fejlesztésekre fordítható vállalati források csökkenése, a hitelek drágasága, a költségvetés korlátozott teherviselő képessége, valamint a bizonytalan bel- és külföldi kereslet azonban valószínűtlenné teszi ennek megvalósulását. Az újabb és újabb akkumulátorgyárak létesítésének bejelentése egyelőre ehhez kevés. A GKI változatlanul az állóeszköz-felhalmozás 4% körüli idei visszaesésére számít.

A módosított 2023. évi költségvetés már elfogadásakor elszakadt a valós folyamatoktól. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya ugyanis már 2023 első négy hónapjában csaknem elérte, majd május végére meghaladta az éves előirányzat 80%-át (81,3%). Ennek magyarázata egyrészt a túl optimista növekedési előrejelzésben – például fogyasztásbővülésben –, másrészt az előirányzott EU transzferek elmaradásában rejlik. Miközben az alultervezett infláció a költségvetés bevételei szempontjából (legalábbis rövidtávon) kedvező hatású, a kiadási oldalon pótlólagos feszültségek és kockázatok forrása. Különösen aggasztó az adósságszolgálat emelkedése.

A GKI szerint nagy – mindenekelőtt az EU-transzferek beérkezésétől és az ezek terhére megelőlegezett kiadásoktól függ. A bizonytalanságmellett, egyensúlyjavító intézkedések nélkül a GDP 1,5%-át is elérő deficit-túllépés is bekövetkezhetne. A GKI azt feltételezi, hogy a kormányzat e többletdeficit mintegy felét kiigazítás, másik felét a hiány elengedése formájában fogja kezelni. Vagyis az előirányzott 3,9%-os GDP-arányos deficittel szemben 4,7% körüli hiányra számít.  A GDP-arányos államadósság csökkentését az infláció 2023-ban is segíti, lehetséges az adósságráta 69% körülire csökkentése.

Áthúzódó hatások

Az év egészében 19% körüli áremelkedés várható. A magas ütem részben az áthúzódó hatások következménye, például az energiaárak szeptemberig, az üzemanyag-árak decemberig emelik az idei árszínvonalat. Ugyanakkor ennek a bázishatásnak a kifutása az előző év azonos időszakához képest gyors árcsökkenést vetít előre. A további havi áremelések legkeményebb akadálya a vásárlóerő csökkenése. Az év végére megvalósulhat az egyszámjegyű áremelkedés elérése. A fogyasztói áremelkedésnél magasabb maginfláció. az energiaárak várható emelkedése, a költségvetés nehéz helyzete, az árapkák megszüntetése, a keresetnövekedés esetleges gyorsulása, s nem utolsó sorban a forint jelentős gyengülésének lehetősége azonban fékezheti, sőt meg is akadályozhatja ennek elérését.

A GKI éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 390 forint körüli euróval, vagyis az első öthavi 383 és június utolsó előtti hetének 370 forintos árfolyamához képest a második félévben jelentősen gyengülő forinttal számol. A forint idei eddigi erősödésében ugyanis meghatározó szerepe volt a kiugróan magas magyar irányadó kamatnak, ami spekulációs pénzt is vonzott az országba. Bár a forint jól bírta a kamatcsökkentési periódus megkezdését, a folytatódó magyar kamatcsökkentési ciklus ezt a pénzáramlást fokozatosan megfordíthatja. Ráadásul a nagy központi bankok inkább kamatemelésen gondolkodnak, ami tovább csökkenti a magyar kamatelőnyt.

Emellett elúszóban van az a forint erősödéséhez a háttérben igencsak hozzájáruló remény is. Hogy hamar sikerül megállapodni az EU-val jelentős összegű, viszonylag gyorsan és ténylegesen felhasználható transzferekről.  Kedvezőtlen hatású az államháztartás magas finanszírozási igénye. Csökkentik a befektetői bizalmat az állam folytatódó, piacidegen beavatkozásai, továbbá az EU-val és az USA-val konfrontatív, Oroszországgal megértő magyar kül- és gazdaságpolitika is. Mindez akkor is gyengítheti a forintot, ha a hitelminősítők egyelőre még kivárnak. Például a Fitch júniusban nem változtatott a magyar besoroláson, így a lehetséges leminősítésre utaló negatív kilátásokon sem.

A GKI arra számít, hogy amennyiben a megkezdett havi 100 pontos kamatcsökkentés más forintgyengítő hatásokkal együtt 400 forint fölé gyengítené az árfolyamot. Az nem lesz töretlenül folytatható. Lehetséges, hogy túl optimista az a jelenleg széles körben elterjedt vélemény, miszerint már szeptemberben 13%-ra csökkenhet az irányadó kamat. Így újra azonos lenne az alapkamattalAz ősz vagy kora tél folyamán azonban ez az összeérés valóban bekövetkezhet. Kedvező esetben – ha az infláció, és főleg az árfolyam alakulása ezt lehetővé teszi – még az idén megkezdődhet az alapkamat csökkentése is (kb. 12%-ra). Ugyanakkor a forint vészes gyengülése – például túlzott sebességű kamatcsökkentés vagy az EU-tárgyalások megszakadása esetén – a kamatcsökkentési folyamat leállításához, egészen szélsőséges esetben újabb szigorításhoz is vezethet.

A folyó fizetési mérleg tavalyi, az év egészében 13,6 milliárd eurós deficitje után az idei első négyhavi hiány csak 0,5 milliárd euró volt. Igaz, a főleg májusban szokásos profitrepatriálás, jelentős adósságszolgálati terhek kifizetése még hátra van, s a gazdaság élénkülése is rontani fogja az egyenleget. Az év egészében 6 milliárd euró körüli hiány, a GDP 3%-a várható. Aggasztó viszont, hogy az EU-transzferek beáramlása egyelőre minimális – az első négy hónapban 0,5 milliárd euró –, s ebben idén már nem várható fordulat. Az év egészében a folyó fizetési és tőkemérleg hiánya 4 milliárd euró körüli, a GDP 2%-a lehet. Az MNB nemzetközi tartaléka 2023 április végén 39,9 milliárd euró volt, ami egyelőre megfelelő.

A gazdaságpolitikában a tavaly kezdődött válság ellenére mindmáig nem került sor egy új stratégia kidolgozására. . Az elkerülhetetlen válságkezelés reformok nélküli megszorításokban – adóemelésekben és támogatáscsökkentésekben. A közszolgáltatások perspektívátlan lezüllesztésében –, a piaci folyamatokba történő, a korábbinál is kiterjedtebb állami beavatkozásokban ölt testet. Az elmúlt két hónapban is rombolta a befektetői környezetet a különadók jövő évi megtartása (sőt a kereskedelem esetében már idei második félévtől való újabb megemelése). A megtakarítások egy részére kivetett adóteher, vagy a befektetési alapok szabályozásának átalakítása, a kormányközeli befektetők folytatódó erőszakos felvásárlási akciói. A stratégiai gondolkodás hiánya a jövő folytatódó felélésében (az egészségügy, az oktatás, az innováció elhanyagolásában). Félő, hogy a gazdasági egyensúly feszültségeit nagyrészt levezető infláció idei csökkenését követő viszonylag magasan ragadásában ölt testet. Ez utóbbit valószínűsíti, hogy a kormányzat részéről már felvetették a jegybanki inflációs cél emelésének lehetőségét.

EU-elvárások

A magyar kormány a jogállamisági követelményeknek megfelelő intézményi változtatásokkal nem tartalmilag, hanem inkább csak formailag igyekszik megfelelni az EU elvárásainak. Így a személyi függések rendszerén keresztül továbbra is biztosítani próbálja az elvileg független szervezetek „megfelelő” tevékenységét. A kormányzat vonakodva és ellentmondásos módon, az időt húzva és formailag, inkább csak a látszatok szintjén enged a gazdasági és politikai kényszereknek. Miközben folyamatos akadékoskodásával, vétófenyegetésével és vétózással egyszerű „bajkeverőként” jelenik meg az EU döntéshozói és közvéleménye előtt.

A kormány ettől a „fárasztásos módszertől” feltehetőleg azt reméli, hogy a magyar modell lényegét átmentve juthat hozzá az EU-transzferek jelentős részéhez. Ez eddig nem hozott sikert, hiszen immár a kormányzat megnyilvánulásai is az EU-transzferek nélkülözhetőségéről szólnak. A GKI idén nem számít érdemi EU-transzfer beérkezésére. Ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy előbb-utóbb azért valamiféle megállapodás születni fog az EU-val, melynek végrehajtása ugyan állandó viták tárgya lesz, de azért a transzferek egy részének folyósítása – akár felfüggesztésekkel tarkítva – megtörténik. A tárgyalások megszakadása ugyanis Magyarország számára nem csak veszteségekkel, de súlyos bizalomvesztéssel, s ezzel finanszírozási problémákkal járna.

További információk:

Karsai Gábor ([email protected])