A nyugat-balkáni országok újabb bojkottot hirdettek a magas élelmiszerárak ellen. Tömegek fordulnak el a nagy üzletláncoktól.

A nyugat-balkáni országokban ismét bojkottot hirdettek a magas árakat alkalmazó boltok ellen február 9-én. A korábbi, egy héttel ezelőtti akció a szervezők szerint több helyen is sikerrel járt. A megmozdulás célja, hogy felhívja a figyelmet az európai uniós áraknál is drágábban értékesített élelmiszerek problémájára – hirdette meg a tüntetést az Efektiva szervezet.

A bojkott háttere és célja

Szerbiában, Montenegróban, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában a fogyasztóvédelmi szervezetek tiltakozást szerveztek a szerintük indokolatlanul magas árakat alkalmazó üzletek ellen. Az aktivisták szerint a nagy üzletláncok egymás között egyeztetve tartják magasan az árakat, miközben a lakosság fizetőképessége alacsony marad.

Az Eurostat adatai szerint Szerbiában az élelmiszerek ára 2023-ban elérte az uniós átlag 95 százalékát, miközben a bérek mindössze az uniós szint 40 százalékán álltak. A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy 2024-ben az arányok még kedvezőtlenebbek lehetnek. Az uniós országokban egy háztartás költségvetésének átlagosan 15 százaléka megy élelmiszerre, míg a nyugat-balkáni régióban ez az arány eléri a 40 százalékot.

A bojkott eredményei és reakciók

A január 31-i bojkott során Szerbiában az adóhivatal adatai szerint 25 százalékkal kevesebb számlát állítottak ki az üzletekben. Észak-Macedóniában a nyolc legnagyobb üzletlánc forgalma 46,59 százalékkal esett vissza az előző heti adatokhoz képest. Bár a bojkotthoz csatlakozók száma jelentős volt, másnap az üzletek forgalma 11,2 százalékkal megugrott.

Montenegróban a tiltakozás különösen sikeresnek bizonyult. Az adatok szerint január 31-én 56,14 százalékkal csökkent a legnagyobb üzletláncok forgalma. A bojkottot Milojko Spajic miniszterelnök is támogatásáról biztosította. a montenegrói kereskedelmi kamara szerint az akció indokolatlan és káros a gazdaságra nézve.

Bosznia-Hercegovinában az első bojkott nem érte el a kívánt hatást. Az adóhivatal adatai szerint a boltok forgalma nem csökkent, sőt, minimálisan nőtt is. Ennek ellenére a Bosznia-hercegovinai Föderáció kormánya ötven alapvető termék esetében árstopot vezetett be. A boszniai Szerb Köztársaság rendkívüli ellenőrzéseket jelentett be az indokolatlan árazás megfékezése érdekében.

Újabb bojkott február 10–14. között

Mivel az üzletláncok nem csökkentették áraikat, az Efektiva fogyasztóvédelmi szervezet egy újabb, ötnapos bojkottra szólította fel az embereket február 10. és 14. között. A szervezők reményei szerint a korábbinál is többen csatlakoznak a kezdeményezéshez, hogy nyomást gyakoroljanak a nagy kereskedelmi láncokra az árak csökkentése érdekében -hirdette meg az Efektiva szervezet

A kérdés továbbra is nyitott, hogy a bojkottnak lesz-e hosszú távú hatása, illetve hogy a kormányok milyen további lépéseket tesznek az élelmiszerárak stabilizálása érdekében a nyugat-balkáni régióban.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Shutterstock