Bankok

Az OTP pedig a jelenlegi recesszió egyik vesztese, legalábbis árfolyam szempontjából. A bankszektorban nincs olyan szereplő, aki sérülés nélkül megúszta volna az elmúlt év eseményeit. Persze vannak a pénzügyi szektornak olyan szereplői, akik a koronavírusnak köszönhetik szárnyalásuk. A fintech vállalatok egyértelműen a bank ipar forradalmasítói, mely az árfolyamaikon is meglátszik. Feltehetjük a kérdést: Miért nem tud egy több évtizedes múlttal rendelkező amerikai vagy épp magyar bank visszatérni korábbi árfolyamához, ha a reálgazdasági és fundamentális adatok mind lehetővé teszik a növekedést? A kérdésre az elmúlt 20 év tőzsdei történései megadják a választ: a tőzsde a jövőt értékeli.

Fontos, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, így nézzük meg hogyan alakult a PayPal és a Square árfolyama január óta:

Ezzel szemben az OTP és a Bank of America árfolyama:

BUX vs HUNGDP

A magyar tőzsde mérő száma nem csak az OTP árfolyamát méri, de így is az árfolyam 37 százalékáért felelős, miközben a Richter csak 25 százalékot tudhat magáénak. A Richternek viszont jelentősen jobban alakult az idei év, árfolyam tekintetében. A harmadik versenyző a BUX indexben a MOL, melynek iparágát még az ágy is húzza. Ezen összetevők már bőven elegendőek, ahhoz, hogy megértsük, hogy miért szenved ennyire a magyar index, miközben a nyugatiak vissza tudtak kapaszkodni. A három nagy súlyozású papírból kettőnek a jövőértéke (iparági alapon) alacsonyabb, mint a jelenértéke. A Richter pedig egyedül nem képes tartani a tempót.

A magyar GDP és a magyar tőzsde közti párhuzam sosem korrelált úgy, mint anno az USA-ban vagy bármely más fejlett gazdaságban. Nálunk kevés szereplő van a piacon így kevésbé tudjuk szemléltetni a gazdaság helyzetét. Az azonban bizonyos, hogy a gazdasági elemzők legalább 5,5 százalékos vissza esést jósolnak az ország GDP-ben, miközben a BUX YTD teljesítménye -27 százalékos. Talán ennek egy ember örülhet: akinek volt „put” opciója 2020-ra a BUX határidőre.