A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2020 I. negyedévében 2,2%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítményére kedvezőtlen hatást gyakorolt, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adták az I. negyedév egészét tekintve. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 2,0%-kal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva 0,4%-kal csökkent.

2020 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

• A GDP volumene 2,2%-kal nőtt. Az első becslésben közölt I. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés nyers volumenindexe nem változott.[1]

Termelési oldal:

• Az ipar teljesítménye 1,7, ezen belül a feldolgozóiparé 1,3%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a villamos berendezés gyártása és a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 3,0%-kal nőtt. A mezőgazdaság teljesítménye 0,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

[1] A koronavírus-járvány által okozott rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat okozott, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezeken keresztül befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát.

A bruttó hazai termék (GDP) termelésének volumenindexei

• A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4%-kal nőtt, a legnagyobb bővülést az információ és kommunikáció (8,8%) érte el. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, illetve a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke egyaránt 5,0%-kal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 4,4%-kal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 2,8%-kal csökkent.
• A bruttó hazai termék 2020. I. negyedévi, 2,2%-os emelkedéséhez a szolgáltatások 1,2, az ipar 0,4, az építőipar 0,1 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb (0,5 százalékpont). Ezen nemzetgazdasági ágon belül a kereskedelem és gépjárműjavítás súlya 85,1% volt a 2019. évi adatok alapján. A kereskedelem és gépjárműjavítás jelentős súlya és dinamikus növekedése ellensúlyozta az I. negyedévben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatnak a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett visszaesését.

Felhasználási oldal:

• A háztartások tényleges fogyasztása 4,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,0%-kal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,4%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben növekedett a tartós (pl. személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási cikkek: 12%) és a nem tartós (pl. élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, háztartási energia, vízellátás, gyógyszerek: 6,7%) termékekre fordított hazai fogyasztási kiadások volumene, ugyanakkor a szolgáltatások (1,6%) és a féltartós termékek (pl. ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész: 0,2%) esetében átlag alatti volt az emelkedés.
• A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,1 , a közösségi fogyasztásé 2,4%-kal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,7%-kal emelkedett.
• A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,0%-kal nagyobb lett.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2017 I. negyedéve óta tartó jelentős növekedése megtört, az I. negyedévben 2,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nőtt, a gép- és berendezésberuházásoké csökkent. A nemzetgazdasági ágak többségénél mérséklődött a beruházási volumen. A beruházásokon belül a legnagyobb súllyal rendelkező nemzetgazdasági ágakban, a feldolgozóipar és az ingatlanügyletek esetén emelkedett, a szállítás, raktározás ágban csökkent a beruházási volumen.
• A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 4,3%-kal nőtt.
• A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 4,0%-kal lett nagyobb.

A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználásának volumenindexei

• A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – az egy évvel korábbinál kisebb, 430 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene 1,3%-kal növekedett, az exporté 0,5%-kal csökkent. Az áruforgalomban a kivitel 0,7 , a behozatal 2,5%-kal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,5, importja 4,8%-kal alacsonyabb lett az egy évvel korábbihoz képest.
• A bruttó hazai termék 2020. I. negyedévi, 2,2%-os bővüléséhez a végső fogyasztás 2,8, a bruttó felhalmozás 0,9 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,6 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.

2020 I. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján:

• A gazdaság teljesítménye 0,4%-kal csökkent.
• A termelési oldalon az ipar bruttó hozzáadott értéke 0,3, az építőiparé 4,3%-kal nagyobb, a szolgáltatásoké 0,6%-kal kisebb lett.
• A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,2, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,2%-kal nőtt, a közösségi fogyasztás 0,9%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,9%-kal mérséklődött. A külkereskedelemben az export 0,7%-kal, az import 1,0%-kal csökkent.