A madárinfluenza új mutációja akár a COVID-nál is pusztítóbb járványt hozhat

A madárinfluenza vírus jelenleg vadmadarak, baromfi és különböző emlősök között terjed. A francia Institut Pasteur szakértői szerint egy kedvezőtlen mutációval a kórokozó akár a COVID-19-nél is súlyosabb világjárványt idézhet elő. Ez akkor válna reális veszéllyé, ha a vírus képessé válna hatékonyan terjedni az emberek között is. Erre a lehetőségre a légúti fertőzésekkel foglalkozó központ vezetője hívta fel a figyelmet.

A rendkívül fertőző madárinfluenza az elmúlt években madarak százmillióinak leöléséhez vezetett, ami megzavarta az élelmiszer-ellátást és felhajtotta az árakat, bár az emberi fertőzések továbbra is ritkák.

„Attól tartunk, hogy a vírus alkalmazkodik az emlősökhöz, különösen az emberekhez, és képes lesz emberről emberre terjedni. Ez a folyamat akár egy világjárvány kialakulásához is vezethet” – mondta Marie-Anne Rameix-Welti, a Pasteur Intézet légúti fertőzésekkel foglalkozó központjának orvosi igazgatója a Reutersnek.

A Pasteur Intézet az elsők között volt az európai laboratóriumok között, amelyek kifejlesztették és megosztották a COVID–19 kimutatására szolgáló teszteket, és a protokollokat elérhetővé tették az Egészségügyi Világszervezet, valamint a világ különböző laboratóriumai számára.

Nincs ellenanyag a H5 madárinfluenza ellen

„Az emberek rendelkeznek ellenanyagokkal a gyakori, szezonális H1 és H3 influenzatörzsek ellen, de a madarakat és emlősöket fertőző H5-ös madárinfluenza ellen egyáltalán nem – ugyanúgy, ahogy a COVID–19 ellen sem rendelkeztek korábban” – mondta Rameix-Welti.

„Ellentétben a COVID-19-cel, amely főként a veszélyeztetett embereket érinti, az influenzavírusok egészséges embereket is megölhetnek, beleértve a gyermekeket is” – tette hozzá.

Az elmúlt években számos eset történt, amikor emberek H5-ös madárinfluenza vírussal fertőződtek, köztük az Egyesült Államokban jelenleg baromfi és tehenek között terjedő H5N1 törzzsel. Ezek a fertőzések azonban gyakran csak azoknál fordultak elő, akik szoros kapcsolatban voltak a fertőzött állatokkal.

Az Egyesült Államok washingtoni államában ebben a hónapban jelent meg az első ismert emberi H5N5-fertőzés. A férfi, aki alapbetegségekkel küzdött, múlt héten elhunyt.

A WHO legfrissebb jelentése szerint 2003 és 2025 között közel 1000 emberi madárinfluenza-fertőzést regisztráltak, főként Egyiptomban, Indonéziában és Vietnámban. Ezeknek a megbetegedéseknek 48%-a halállal végződött.

Az emberi pandémia kockázata továbbra is alacsony

Gregorio Torres, a Világ Állategészségügyi Szervezet tudományos osztályának vezetője a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy az emberi pandémia kialakulásának kockázata továbbra is alacsony.

„Fel kell készülnünk arra, hogy elég korán reagáljunk. Egyelőre nyugodtan sétálhatunk az erdőben, ehetünk csirkét és tojást, és élvezhetjük az életet. A világjárvány kockázata lehetséges. De a valószínűség szempontjából még mindig nagyon alacsony” – mondta.

Rameix-Welti azt is elmondta, hogy ha a madárinfluenza mutálódna, és emberről emberre terjedne, a világ jobban fel lenne készülve, mint a COVID-19 világjárvány előtt.

„A pozitívum az influenza esetében a COVID-hoz képest az, hogy rendelkezünk konkrét megelőző intézkedésekkel. Készülnek vakcinajelöltek, és tudjuk, hogyan lehet gyorsan előállítani egy vakcinát” – mondta.

„Van készletünk speciális vírusellenes szerekből is, amelyek elvileg hatékonyak lennének ez ellen a madárinfluenza-vírus ellen” – tette hozzá.