Hetvenöt éve, 1949. augusztus 18-án a német Adolf Dassler bejegyeztette a világ egyik legnagyobb sportszergyártó vállalatát, az Adidast.

Rudolf és Adolf (Adi) Dassler a bajorszországi Herzogenaurachból származott, ahol a cipőkészítésnek nagy tradíciója volt, apjuk is suszterként kereste kenyerét. Miután visszatértek első világháborús katonai szolgálatukból, anyjuk üresen álló mosókonyhájában sportcipők gyártásába fogtak. Vállalatuk kezdeti éveiben a kisvárosban nem volt megbízható áramszolgáltatás, ezért a testvérek egy áramtermelő kerékpárt szereltek össze, amely elegendő energiát szolgáltatott a sportcipők gyártásához használt berendezések működtetéséhez.

A nehéz időkben azonban csak gyengébb minőségű anyagok álltak rendelkezésre, a prototípus is vitorlavászonból készült. A technika és a felhasznált anyagok is gyorsan finomodtak, Rudolf Dassler már ekkor látogatta a fontosabb versenyeket, és szoros munkakapcsolatot épített ki a sportolókkal. A testvérek 1924-ben megalapították vállalkozásukat (Gebrüder Dassler Schuhfabrik), majd egy évvel később megjelentek első, szögekkel ellátott futballcipőjükkel.

Tervük az volt, hogy minden atlétát a neki legjobban megfelelő cipővel lássanak el, így az 1928-as amszterdami olimpián már az ő cipőjükben szakította át elsőként a 800 méteres táv célszalagját Lina Radke, megszerezve ezzel az első német aranyérmet atlétikában. A szépen gyarapodó cég számára az 1936-os berlini olimpia hozta meg az áttörést, amikor az amerikai Jesse Owens a fivérek Geda néven ismert sportcipőjét viselve négy atlétikai számban is győzött. A fekete csodaatléta diadalmenete alaposan felbőszítette Hitlert, a Dasslernek viszont óriási reklámot jelentett.

Az edzők és sportolóik felfigyeltek a márkára, és a cég a második világháborút megelőző években évente közel kétszázezer pár cipőt adott el. A testvérek Hitler 1933-as hatalomra jutása után gazdasági érdekeik miatt beléptek a náci pártba, de már akkor is a gyár irányítását illetően éles ellentét bontakozott ki közöttük, amelyet a második világháború kitörése csak elmélyített. Miután Joseph Goebbels propagandaminiszter 1943-ban totális háborút hirdetett, több kis- és középvállalatot, így a Dassler-gyárat is átalakították fegyvergyártásra.

A háború után a szövetséges hatóságok nem látták bizonyítottnak egyik testvér esetében sem, hogy súlyos bűnt követtek volna el, és 1946-ban szabadon engedték őket. A vizsgálatok során azonban a fivérek egymást vádolták, és emiatt úgy elmérgesedett közöttük a viszony, hogy végül megszakították kapcsolatukat. Rudolf Puma néven alapított vállalatot, Adolf pedig nevének összevonásával Adidasra keresztelte át cégét, amelyet 1949. augusztus 18-án jegyeztetett be, védjegye pedig a három párhuzamos csík lett. A gyár kezdetben 47 munkással kezdte meg működését, vászonból és amerikai benzintartályok gumijából gyártottak sportszereket.

A világsikert egy újabb nagy sportesemény, a Magyarország számára szomorú emlékezetű 1954-es labdarúgó-világbajnokság hozta meg: a nyugatnémet csapat a döntőben a sáros, csúszós talajon a könnyebb súlyú, csavaros stoplijú adidas cipőkben kétgólos hátrányból győzte le a döntőben a magyar válogatottat. Az 50-es években elterjedt újfajta, szintetikus és nem utolsó sorban olcsón előállítható nejlon felhasználásával Adi Dassler 1967-ben piacra dobta az első ruházati termékét, a háromcsíkos, kétrészes tréningruhát. A Franz Beckenbauerrel, a németek szupersztárjával reklámozott ikonikus melegítőszett hamarosan minden fitneszrajongó ruhatárának alapdarabja lett. Hivatalos logóját, a Trefoilt először az 1972-es müncheni olimpián használták. Az első osztályú német labdarúgó-bajnokság, a Bundesliga 1963-as megalakulásakor kezdett a cég futball-labdák gyártásába, és az 1970-es mexikói labdarúgó világbajnokság óta mindig ők a hivatalos meccslabdaszállítók.

Adolf 1978-ban bekövetkezett halála után felesége, Käthe és fia, Horst vitte tovább az üzletet. Horst erőteljes marketinggel és szponzori szerződésekkel építette ki a márkát a világpiacon, megpróbálta megvetni lábát az Egyesült Államokban is. Nevéhez köthető többek közt az 1969-ben eredetileg kosárlabdázáshoz tervezett Superstar adidas cipő aranykora. Az egyik legnagyobb marketingfogását pedig a Run-DMC hip-hop zenekarnak köszönhette, amely 1986-ban megírta My adidas című számát, és koncertjén felszólította rajongóit, hogy vegyék le és tartsák fel adidas tornacipőjüket. A vállalat az 1980-as évek közepére gazdasági problémákkal szembesült, és a családi vállalkozást meg kellett nyitni az idegen befektetők előtt. A cég 1989 óta részvénytársasági formában működik, a frankfurti tőzsdére 1995-ben vezették be. 2006 májusa óta hivatalos neve Adidas AG, amely holdingja az Adidas Csoportnak. 2023 óta Bjorn Gulden egykori norvég labdarúgó az elnök-vezérigazgató.

A mintegy 59 000 embert foglalkoztató, 2023-ban 21,4 milliárd eurós árbevételt produkáló konszern ma az amerikai Nike után a világ második legnagyobb sportszergyártója, amely ruházati cikkeket, cipőket, felszereléseket, kiegészítőket és egyéb termékeket (órákat, szemüvegeket, kozmetikumokat) kínál világszerte, híres sportolók, sportcsapatok és nemzetközi sportesemények jelentős szponzora. Az atlétikában is kiveszi részét a „szupercipők” kiélezett versenyében, ahol az újabb és újabb futócipőkkel kapcsolatos innovációk lázban tartják mind az élsportolókat, mind a futás szerelmeseit.

A csúcsteljesítményre tervezett Adidas Adizero sorozat legújabb, maratonfutók számára kifejlesztett méregdrága futócipője mintegy 25 százalékkal könnyebb a konkurens Nike Vaporflynál, igaz, hivatalosan csak egy versenyt bír ki.