Minden igyekezet ellenére a nemek közti egyenlőtlenségek nem csökkentek tovább a munkahelyeken az elmúlt években, hanem egyenesen nőttek – derül ki friss kutatásokból. Ezt a trendet a Covid-19 járvány is felerősítette. Ezt a problémát járják körül, illetve a mesterséges intelligencia (MI) által kínált lehetséges megoldásokról beszélnek a közép-kelet-európai térség magas rangú uniós és kormányzati tisztségviselői, munkaadói az IBM által támogatott Egyenlő esélyek a mesterséges intelligencia korában című online beszélgetésen.

 Az IBM nemrég közzétett Women, leadership, and missed opportunities(Nők, vezetői pozíciók és elszalasztott lehetőségek) című tanulmánya megállapította, hogy a szervezetek 70 százalékánál a nemek közti egyenlőség még mindig nem szerepel a legfőbb üzleti prioritások közt. A kutatásból az is kiderült, hogy csökken a vezető pozícióban lévő nők száma és növekednek a nemek közti egyenlőtlenségek a magas pozíciókban. 2021-ben kevesebb nő töltött be vezető elnöki, alelnöki, igazgatói és menedzseri pozíciót, mint 2019-ben. 

Ez különösen igaz a közép-kelet-európai térségre, amint arra a Világgazdasági Fórum nemek közti bérszakadékkal foglalkozó, 2021-es jelentése is rámutatott. Az ebben felállított rangsorban a Cseh Köztársaság a 78., Lengyelország a 75., míg Magyarország a 99. helyen áll. A Deloitte 2021-es, a Cseh Iparkamara megbízásából készített felmérése pedig arra jutott, hogy az állások csaknem 90 százalékában a nők bére elmarad a férfiakétól.  A különbség a legjobban fizető pozíciókban, a vezetőknél, szakértőknél, a technikai tudást és diplomát igénylő beosztások esetében a legjelentősebb.

 Watson az egyenlő bérezésért

„Az IBM-nél régóta gyakorlat a béregyenlőség, a vállalat elkötelezett az egyenlő munkáért egyenlő bért elve mellett, mely 1935 óta a cég fontos globális irányelve. Digitális vállalatként számos technológiai megoldást is bevetünk e cél elérése érdekében” – mondta el Elvyra Šitel, az IBM Global Bussiness Services munkatársa, akinek szakterülete az MI alkalmazása a HR-ben.

A szakember kifejtette: „A Watsonnal olyan MI alapú rendszert fejlesztettünk ki, amellyel összehasonlító elemzéseket tudunk elvégezni a munkavállalók jövedelmi viszonyaiban, mivel figyelembe vesz minden releváns tényezőt a munkatársak tudásától a helyi munkaerőpiaci helyzetig, a munkateljesítményüktől a bennük rejlő jövőbeli potenciálig. Így az MI révén minden más tényezőt kiszűrve tudjuk összehasonlítani a férfiak és a nők bérét, és olyan legjobb gyakorlatokat dolgozhatunk ki a javadalmazási politika, a munkaerő-felvételi stratégia, az előléptetések és a karriertervezés területén, amelyek megakadályozzák a béregyenlőtlenségek kialakulását.”

Alig 1,4% a nők aránya az informatikusok között

„Az egyenlőtlenségek nem csak igazságtalanok, de mérgezhetik a vállalati légkört, akadályozhatják az innovációt és lassíthatják a fejlődést. A felelősségteljes vállalatoknak muszáj megszólalniuk –hangsúlyozta Milena Jabůrková, az IBM munkatársa, a Cseh Iparkamara digitális gazdaságért és oktatásért felelős alelnöke.– Számtalan módszer létezik arra, hogy igazságosan és egyenlően kezeljék az alkalmazottakat. Ebben fontos szerepet játszhatnak az olyan technológiák, mint az MI. Az üzleti élet képviselőinek támogatni kell az uniós szervezeteket és a tagállami kormányokat abban, hogy az EU vezető szerepre törhessen a fejlett technológiák alkalmazásában az esélyegyenlőség, a sokszínűség és a befogadás területén, úgy az üzleti-, mint a közszférában.”

„A technológiai és IT szektorban elhelyezkedő nők aránya még mindig nagyon alacsony. Csupán a nők 1,4 százaléka dolgozik informatikusként az Európai Unióban. A cseh kormány célja, hogy változtasson ezen a helyzeten, ezért is kezdeményeztünk széleskörű vitát a témában. A technológiáról és egyenlő esélyekről szóló beszélgetés is ennek a folyamatnak a része, és remélem, hogy több, hasonló esemény vár még ránk” – mondta el Milena Hrdinková, a Cseh Köztársaság Kormányhivatalának EU-ügyekért felelős államtitkára.

Információs címke, kézikönyv, szabályozási terv az etikus MI-ért

Az IBM számos kutatást végez, rendszeresen fogalmaz meg szakpolitikai ajánlásokat és a közvéleményt is folyamatosan tájékoztatja az MI etikus felhasználásával kapcsolatos témákban:

·         Az IBM egyike annak a két iparági szereplőnek, mely helyet kapott az Európai Unió mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértői tanácsadó testületében.

·         Az IBM régóta sürgeti a terület átfogó szabályozását az IBM Policy Lab által kidolgozott részletes szabályozási terv(Precision Regulation for Artifical Intelligence) alapján.

·         Az IBM Research olyan technológiákat indított útjára, mint az AI Fairness 360 (AIF 360), az AI Explainability 360 (AIX 360) és az úgy nevezett Adversarial Robustness Toolkit, mely segíti a szervezeteket megtalálni és kijavítani a MI rendszerek hibáit.

·         A vállalat AI Factsheets néven olyan információs címke bevezetését javasolja, amely az élelmiszerek csomagolásán olvasható tápanyag információkhoz hasonló átlátható formában közölne kulcsinformációkat a MI rendszerekről a felhasználóknak.

·         Az IBM közzétette Everyday Ethics for Artifical Intelligence(Hétköznapi etikai kérdések a mesterséges intelligenciával kapcsolatban) című kézikönyvét, mely első fecskeként abban segíti a MI fejlesztőket és tervezőket, hogy feltegyék a megfelelő társadalmi és etikai kérdéseket az általuk létrehozott technológiával kapcsolatban.