Ahogy arról a hét elején már beszámoltunk, átmenetileg fellélegezhetnek a kínai tech cégek. Ennek az az oka, hogy életbe lépett az a törvény, amely adatvédelmi szigorításokat tartalmazott. A kínai vezetés pedig kijelentette, hogy egyelőre nem terveznek további szankciókat bevezetni a külföldi tőzsdéken jegyzett tech cégekkel szemben. Erre nagyon pozitívan reagáltak a befektetők, így szinte minden medve dominancia megtört az említett vállalatok piacán. Most azonban Peking egy régi-új szektort nézett ki magának: a magánoktatást. 

Előzmények 

Még júliusban tett hivatalos lépéseket a kínai oktatásügyi minisztérium afelé, hogy a magánoktatásban érdekelt vállalatok ne tudjanak külföldi tőkét bevonni. Ez a tőzsdei jelenlétüket is veszélybe sodorta, így nem csoda, hogy némely piacon 30 százalékos esés is történt. Ezen vállalatok, eltérően a tech cégektől, zömében amerikai tőzsdéken vannak bejegyezve. Így az ügynek van külkereskedelmi, illetve ideológiai színezete is, amely most már valóságos nyomást gyakorol a kínai gazdaságra is. 

Röviden összefoglalva most az történik, hogy Peking nonprofit szférává alakítja a magánoktatást. Ennek megfelelően a szektorban érdekelt vállalatok, egyik napról a másikra estek el bevételeik nagyrészétől. Az ügyben hét nagyvállalat érintett, amelyek kínai központúak, de amerikai értéktőzsdéken vannak jelen. Valóságos ámokfutás ez, amelynek rengeteg externáliája lehet még, de haszna nem sok. 

Nem csak a cégek bevételéről van szó 

Az tény, hogy a magánoktatásban tevékenykedő vállalatok elesnek bizonyos bevételektől. Ennél azonban sokkal hangsúlyosabb az a tény, hogy hány állás forog most kockán. A már említett 7 nagyvállalat kötelékében, mintegy 250 ezer teljesállású alkalmazott dolgozik. A bevételkiesésnek megfelelően, rohamosan zajlanak a leépítések már egy hónapja. Csak júliusban, 10,4 százalékkal növekedett azon álláskeresők száma, akik alapvetően az oktatás területén kívánnak elhelyezkedni. 

A CNBC kutatása szerint, a friss álláskeresők 51,7 százaléka már munkanélküli. Ezzel párhuzamosan az álláshirdetések száma drasztikusan csökkentek, például Pekingben márciushoz képest 49 százalékkal. Arányaiban inkább nők, illetve fiatal munkavállalók sújtottak az ügyben. A tanulmány szerint az álláskeresők, mintegy háromnegyede nő. 

Különösen aggasztó, hogy a pekingi 16-24 év közöttiek munkanélküliségi rátája 16,2 százalékra emelkedett. Országszerte ez az adat egyébként 5,1 százalékos rátáról tanúskodik. Ennek ellenére a kínai nemzeti statisztikai hivatal közleményében kifejtette, hogy a magánoktatásra gyakorolt nyomás nem okoz munkanélküliségi problémákat. 

Ezen vállalatok érintettek 

A cikk több pontjában is említettük már, hogy összességében 7 nagyvállalat érintett az ügyben. Most ezek közül is a három legnagyobbal foglalkozunk a továbbiakban. Az egyik óriás a TAL Education Group, amely általános- és középiskolás gyermekek számára kínál, tanórák utáni foglalkozásokat, fejlesztéseket. A new york-i tőzsdén lévő, pekingi központú vállalat részvényei, februárban még mindenkori csúcsukon zártak. Akkor ez 90 dollár feletti árfolyamot jelentett, amely mára az 5 dollárt sem éri el. A cég piaci kapitalizációja februárban még 54 milliárd dollár felett volt, míg most 3,4 milliárd alatt van. 

Érdemes megemlíteni a New Oriental Education and Technology Group-ot is, amely szintén február közepén volt mindenkori csúcsán. Ez akkor 20 dollár környéki árfolyamot jelentett, amely szerdán mindössze 2 dollár volt. A vállalat mindig eltörpült a TAL konkurens mellett, így régóta céljuk volt, hogy felzárkózzanak hozzájuk. Ez mára meg is történt, azonban nem úgy, ahogy azt tervezték volna. A New Oriental esetében már valamivel több, mint 3,45 milliárdos piaci kapitalizációról beszélhetünk. Más kérdés, hogy februárban még 33,5 milliárd dollár volt ez az érték. 

Tőlük jóval “fiatalabb” a Gaotu Techedu vállalat, amely csak két évvel ezelőtt lépett tőzsdére, New York-ban. A cég papírjai januárban érték el mindenkori maximumukat, közel 150 dolláros árfolyamszinttel. Mára 2 dollár 61 centet kóstál egyetlen Gaotu részvény. Ez januárban 36 milliárdos market cap-et jelentett, amely mára 667 millió dollárt jelent. 

Mi lesz most? 

Az ügynek rengeteg árnyoldala van. Egyrészt a kínai kommunista kormány azért teheti most meg ezeket a lépéseket, hogy a magánoktatási szektort is a saját fennhatósága alá vonja. Ezáltal ellenőrizettebb körülmények között zajlhat az oktatás. A keletkező munkanélküliségre a feldolgozóipar nyújthat segítséget. Ehhez azonban a diplomás munkaerőnek le kell mondania bérigényének jelentős részéről. Az ügyben érintett vállalatok pedig, idővel vagy a kínai államé lehetnek, vagy a feledés homályába merülnek.