Bár az ország gazdasága már tapasztalt hasonló helyzetet, a szankciók kezdik felemészteni a gazdaságot

Az orosz-ukrán elhúzódó háború ellen a nyugat továbbra is szankciókkal harcol. Nem szeretnének világháborút kirobbantani, azonban nem lehet tétlenül hagyni az agresszor cselekedeteit sem. Így tehát a nyugati nagyhatalmak folyamatosan arról értekeztek az elmúlt lassan öt hónapban, hogy a gazdaság mely területeit célozzák meg a szankcióikkal. Ezek a korlátozások természetesen a kiadó országoknak is ártanak, illetve a kereskedelmi láncok zavarait is fokozzák. Bár úgy nézett ki, hogy a gazdaságon nem fog a szankciók vasfoga sebet ejteni, ennyi idő elteltével már érződnek a problémák. Bár Putyin háborús gépezetét nem sikerült megállítani, amely lassan már öt hónapja ostromolja Ukrajnát, a gazdaság több évnyi fejlődést törölhet ki ezzel, és teljes mértékben elszakítja magát a nyugati világtól. Az oroszok a kínai gazdaság erejére és felvevőpiacára támaszkodnak, amely egy ideig sikeresen eltompította a szankciók hatását.

(www.shutterstock.com)

Kína kötéltáncot járt a két oldal közt, hogy segítse szomszédját, de közben ne sértse a nyugati szankciókat sem, hiszen nem akarná magára haragítani őket. Ez végzetes is lehetne, hiszen bár az önállósodás rögös útját járja, egyelőre nagy szüksége van a nyugati piacra. Eddig szépen rendezte sorait, most azonban a G7-ek nem régiben tartott csúcstalálkozóján már felmerült Kína hatalmi potenciálja, és az Egyesült Államok egyik legnagyobb hosszútávú kihívásként említette az országot. Ez természetesen Kínának nagyon sértő volt. „Kína független békepolitikát folytat. Nem avatkozik be más országok belügyeibe vagy export ideológiájába,” jelezte Zhao Lijian minisztériumi szóvivő. „Ezen felül felszólítjuk a NATO-t, hogy azonnal hagyja abba a Kínával szembeni hamis és provokatív nyilatkozatok terjesztését,” tette hozzá Zhao Lijian.

(www.shutterstock.com)

A szankciók ellenére az oroszoknak sikerült Kínába és Indiába irányítaniuk az energia exportjukat

Nem csoda, hogy a gazdaság kezd összeesni, hiszen már több mint 30 alkalommal vezetett be az Egyesült Államok kormánya szankciókat. Ezek főleg az oligarchákat és a bankokat, az orosz értékesítést és a tőke áramlását célozták. Ide sorolhatjuk még a repülési és utazási tilalmakat is. Minden olyan intézkedést, amely az orosz gazdaság megfojtására és a Kreml agressziójának újragondolására irányult.

Még akkor is, ha az orosz gazdaság elszigeteltebbé válik, a Kreml úgy véli, hogy tovább bírják majd, mint a Nyugat, melynek az erős inflációval meggyűlik a baja. Nem szokott hozzá az ilyen mértékű inflációhoz, nem úgy, mint az orosz gazdaság, amely a közeli és távoli történelmében is már találkozott hasonlóval. Eddig ezek a számítások megalapozottnak bizonyultak, az orosz gazdaság pedig mindenki meglepetésére a háború ötödik hónapjában is kitart. Orosz valuta, a rubel virágzik, értéke hétéves magasságokba emelkedett. Az energia-export Kínába és Indiába nagyobb, mint valaha.

(www.shutterstock.com)

Bár a kemény külső elfedheti az ország belső problémáit, egyes szakértők viszont úgy vélik Oroszországban a gazdaság állapotával kapcsolatos növekvő és megalapozott aggodalom egyre erősebb. Az állítások szerint a szankciók elkezdték beteljesíteni a velük szemben felállított elvárásokat. Fő hatásai a közvélemény alakításában és az orosz vezetés és az ipar hatékony működésének korlátozásában jelennek meg. Az orosz gazdaság még nem mutatja a válság akut jeleit, nincs összeomlás, de sokan a jelenlegi szintek erős romlására számítanak. Az, hogy Oroszország a közelmúltban nem teljesítette nemzetközi adósságát csak tovább erősítette a nyugat feltételezéseit. Bár a nyugat arra számított, hogy az összeomlás hamarabb fog bekövetkezni, ez nem történt meg. A történtek elején a központi bank 20 százalékra emelte a kamatlábakat, majd azóta fokozatosan csökkentette 9,5-re. Az oroszok már nem tudják használni az American Express vagy Visa kártyáikat, így a belföldi fizetési rendszerhez fordultak.

(www.shutterstock.com)

Az orosz gazdaságot nagyrészt fenntartó energiaexportot, miután az európai nemzetek abbahagyták annak vásárlását, a kínai és indiai megrendelések egészítették ki. Oroszország továbbra is körülbelül napi 1 milliárd dollárt keres az energia exportjából a májusi adatok szerint. Ezen időszak alatt Kína rekordmennyiségű 7,47 milliárd dollárnyi orosz nyersolajat vásárolt.

Forrás: uk.news.yahoo.com

Címlapkép: Shutterstock