Hatalmas visszaesést eredményezett a COVID-19 terjedése, és világjárvánnyá válása az olaj keresletében, ami a világpiaci árának csökkenését idézte elő. Ennek egyik oka az, hogy az országok egymás után zárják le a határaikat, rendelnek el karantént, és az emberek inkább otthon maradnak, amiből az következik, hogy világszerte kevesebb olajszármazékot használnak fel.

Az olaj világpiaci ára az elmúlt 1 évben több, mint 60%-ot esett, és az átlagos 60-70 dollár helyett már $30-ért hozzájuthatunk egy hordó olajhoz a Brent árfolyama szerint. A 2020-as év elején több szélsőséges esemény történt, ami lefelé nyomta az árfolyamot. A koronavírus okozta nyomás mellett számos egyéb konfliktus volt a világban, amely negatív irányba terelte az olaj értékét. Az év eleji $70 fölötti csúcsot először az amerikai-iráni konfliktus vágta padlóhoz, és tartósan nyomta egészen 15%-kal lejjebb. Ezzel egy időben kezdődött el a COVID-19 robbanásszerű terjedése Kínában, és a halálozási ráta is egyre magasabb szinteket ért el. Egy átmeneti korrekció után újra esett az olaj ára, miután a vírus kijutott az anyaországból, és innen már nem volt megállás a Brent árfolyamán, és ki tudja hol van még az alja ennek az esésnek. Azonban a végső csapást Szaúd-Arábia adta, amikor bejelentette, hogy megnöveli az olajkitermelés mennyiségét, és az exporttevékenységeit is maximalizálni fogja, ez szám szerint 10 millió hordó/napos kínálat növekedést jelent a piacon, ami a közgazdaság törvényei szerint tovább nyomta lefelé az árat. 

Összességében az utazás különböző módjainak (ideértve a légiközlekedés, a nemzetközi hajózás, szárazföldön történő fuvarozás, és természetesen a lakossági közlekedés) csökkenése okozta a mostanában amúgy is volatilis olaj-árzuhanást. A 2009-es recesszió óta nem látható kereslet csökkenés történt a koronavírus megjelenése után a piacon, emellett az is indokolja ezt az esést, hogy az OPEC országokban évről-évre hatalmas túlkínálat termelődött.

A fenti ábrán 2011-től látjuk az olaj piaci keresletének a volumenét. A grafikonra ráillesztett regressziós egyenes alapján azt mondhatjuk el, hogy egy évek óta tartó keresletcsökkenés alakult ki a világban, aminek elsődleges oka az olajszármazékok háttérbe szorulása, és a környezettudatos technológiák népszerűsödése. Azonban, az előrejelzések szerint, idén negatívra fordul a várt érték, amit a COVID-19 globális terjedése okoz. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben a tavalyihoz képest majdnem 0.2 millió hordó/nappal kevesebb olajra lesz szükség, ez majdnem 1 millió hordó/napos visszaesést jelent a tavalyi évhez képest.

A koronavírus miatt kialakult válság legfőképp Kína gazdaságát érintette, az olaj árának csökkenése is elsősorban a kínaiak keresletének csökkenése miatt következett be. A járvány hatására összesen 2,5 millió hordó/nappal (YoY) esett vissza a kereslet a piacon, csak ebben az évben, ebből 1,8 millió hordó/nap ahhoz az országhoz köthető, ahol a tavalyi évben az olaj felhasználások 80%-a történt, azaz Kínához, míg 0,7 millió hordó/nap a világ többi részéhez tartozik.

Amerikában Donald Trump beutazási tilalmat rendelt el, melynek következtében drasztikusan lecsökkent a légi-, illetve tengeriközlekedés, emellett az Európában továbbá a világ egyéb részein elrendelt karantén és exporttilalom, mind a transzport tevékenységeket, mind a lakossági közlekedést csaknem minimalizálta.

Az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynöksége adatai alapján, egy adott évben, szállítás céljából, hozzávetőlegesen 685 millió hordó, míg utasszállító- és haszongépjárművekhez 1116 millió hordó olajat használtak fel. Ebből körülbelül 180 millió hordó olajat applikáltak repülőgépekhez, ami a világ teljes olajfelhasználásának a 7,8%-a. Ha kiemelten a légiközlekedést vizsgáljuk, ami egy igen érzékeny pontja a jelenlegi egészségügyi válságnak, akkor az mondható el, hogy Amerikában 75%-kal, míg világszerte 25%-kal esett vissza a szolgáltatást igénybe vevők száma, ami igen számottevő változás. A repülőtársaságok keresletének csökkenésével nem csak maguk a vállalatok kerülnek a csőd szélére, de mivel az olaj iránti kereslet egy részét is ők fedik le, így, ha ez a tendencia hosszútávon folytatódik, akkor magukkal ránthatják a Brent árfolyamát is. 

A kialakult helyzet ellenére egyes elemzők már látják a fényt az alagút végén, és az árfolyam emelkedésére számítanak a 2021-es évben. Hosszútávon azonban fontos számításba venni azt is, hogy a megújuló energiaforrással működő járművek elterjedése negatívan hat az olaj világpiaci keresletére, ami a világpiaci ár csökkenését idézheti majd elő.


Források:

https://www.iea.org/reports/oil-2020

https://www.iea.org/reports/oil-market-report-march-2020

https://www.portfolio.hu/uzlet/20200313/megbecsultuk-mekkora-hatasa-van-az-olajar-tartos-esesenek-a-mol-eredmenyere-419399

https://www.cnbc.com/2020/03/13/trump-asks-energy-department-to-purchase-oil-for-the-strategic-petroleum-reserve.html

https://www.msci.com/www/blog-posts/coronavirus-and-oil-hit/01741337590