A Bloomberg közgazdászok körében a múlt héten végzett felmérése szerint a következő 12 hónapban a recesszió valószínűségének medián értéke 47,5%, szemben a júniusi 30%-kal. A recessziót hivatalosan a National Bureau of Economic Research hirdeti meg, amely a következőképpen határozza meg: „a gazdasági tevékenység jelentős visszaesése, amely az egész gazdaságra kiterjed, és néhány hónapnál tovább tart”. A recesszió küszöbön állásának egyik fő oka az infláció, amely a lassulás kevés jelét mutatja. A múlt heti fogyasztói árindex (CPI) jelentés szerint az éves infláció az USA-ban elérte a 9,1%-ot, ami 1981 óta a legmagasabb érték.

A bankok, köztük a Citigroup, a Deloitte és a PNC Financial Services korábban 2023-ra jósoltak lassulást, de a legújabb előrejelzések szerint a recesszió 2022-ben vagy a korábban vártnál korábban, 2023-ban következhet be. A múlt héten a Bank of America követte a japán Nomura befektetési bank korábbi előrejelzését, amely „enyhe” recessziót jósolt 2022 hátralévő hónapjaira. A kilátások a korábbi előrejelzések felülvizsgálatát jelentik, amelyek csak lassuló gazdasági növekedést jósoltak. Hasonlóképpen, a Wells Fargo is megváltoztatta kilátásait a 2023 első negyedévére vonatkozó gazdasági „puha leszállásról” „enyhe recesszióra”.

A felülvizsgált kilátások egyik kulcstényezője a különböző forrásokból származó májusi és júniusi inflációs adatok, köztük a havi CPI-jelentés – mondta Jay Bryson, a Wells Fargo vezető közgazdásza. A júniusi CPI-számokat „csúnyának” nevezi, hozzátéve, hogy az infláció „egyre jobban beágyazódik és egyre szélesebb körben terjed”. A fogyasztók számára „ez aláássa a rendelkezésre álló reáljövedelmet”. Valójában a fogyasztói kiadások csökkenése egy másik jele a közelgő recessziónak. A Wells Fargo előrejelzése szerint szeptemberre „egyenesen csökkenés” várható a fogyasztói kiadásokban, mivel egyre többen nyúlnak a megtakarításaikhoz, hogy fedezzék az áruk és szolgáltatások növekvő költségeit. „A fogyasztók elég jól tartották magukat a kiadások terén” – mondja Bryson. „De csökkentették a megtakarítási rátájukat, és növelték a hitelkártyaadósságot. Ezek a dolgok hosszú távon nem fenntarthatóak.”

A tartós infláció kamatemeléssel jár, amit a Federal Reserve a hónap végén tartandó ülésén szinte biztos, hogy meg is fog tenni. A kérdés csak az, hogy 0,75%-os kamatemelésről lesz-e szó – amire a legtöbb előrejelzés számít – vagy 1%-os kamatemelésről, ami Raphael Bostic, az atlantai Fed elnöke szerint „játékban van”. A kamatemelések csökkenthetik az inflációt azáltal, hogy a vállalkozások és a fogyasztók számára drágábbá teszik a hitelfelvételt. Ez azonban az áruk és szolgáltatások iránti keresletet is visszafogja, ami visszafoghatja a gazdasági növekedést. A fogyasztók számára a magasabb kamatlábak többletköltségeket jelentenek az olyan változó kamatozású adósságoknál, mint a hitelek és hitelkártyák, magasabb autófinanszírozási költségek és potenciálisan magasabb jelzálogköltségek.

Egy 1%-os emelés ezeket a növekedéseket még erőteljesebbé tenné, mint egy kisebb mértékű emelés. „Az inflációt kordában kell tartanunk” – mondja Aleksandar Tomic közgazdász, a Boston College dékánhelyettese. Erre különösen azért van szükség, mert a bérnövekedés jelenleg meghaladja az infláció mértékét. „A trillió dolláros kérdés az, hogy képesek leszünk-e erre anélkül, hogy a gazdaságot tönkretennénk” – mondja.

Forrás: https://www.cnbc.com/2022/07/20/economists-chance-of-a-2022-recession-is-rising-with-inflation.html