A GKI konjunktúraindexe júliusban több mint egyéves, tavaly március óta nem látott mélypontjára esett.

A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint ez év áprilisa óta az üzleti várakozások mintegy 8, a fogyasztóiak viszont több mint 20 ponttal estek, de a júliusban a cégek és a lakosság pesszimizmusa hasonló mértékben erősödött. (A lakossági felmérésre még a „rezsiemelés” bejelentése előtt került sor.) A cégek áremelési törekvése összességében nem változott, a magyar gazdaság helyzetének megítélése tovább romlott.

Az üzleti bizalmi index júliusi csökkenése kizárólag az ipari várakozások érezhető romlásának következménye. A többi ágazat várakozása ugyanis júniushoz képest javult, bár egyiké sem érte el a májusi szintet. Az ipari bizalmi index júliusban a tavaly áprilisi szintre esett. Egyaránt romlott az elmúlt időszaki és a várható termelés, a rendelésállomány – ezen belül az export – és a készletek megítélése. Az építőipari termelők hangulata – kéthónapos romlás után – júliusban pozitívan korrigált. A magasépítők kilátásai ugyan tovább romlottak, de a mélyépítőké érezhetően javultak, bár továbbra is ez az alágazat a pesszimistább. Érezhetően javult a rendelésállománnyal való elégedettség, az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos viszont csak kevésbé. A kereskedelmi bizalmi index ugyan kissé emelkedett júniushoz képest, de így sem sokkal magasabb a Covid-járvány idején tapasztaltnál. A kereskedelmi cégek főleg rendelésállományukat ítélték meg a júniusinál kedvezőbben, de eladási pozíciójukat is jobbnak látták, míg készleteiket kissé kedvezőtlenebbnek. A szolgáltató vállalkozások körében az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése egyaránt javult, az előző negyedévi forgalomé viszont romlott.

Júliusban megállt az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának április óta tartó enyhe romlása, az építőipar kivételével minden ágazatban több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég. A vállalatok tevékenységének bővítését továbbra is főleg a munkaerőhiány akadályozza. Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme április óta erősödik, bár egyre kisebb mértékben. A cégek áremelési törekvése júliusban összességében nem változott, nagyobb felük kifejezetten áremelésre készül, kivéve a szolgáltatókat. Az árak növelését főleg a kereskedelmi és az építőipari cégek tervezik, utóbbiaknál ez a törekvés júliusban felerősödött. A fogyasztók inflációs várakozása több hónapos erősödés után kissé gyengült. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az orosz-ukrán háború kitörése óta a vállalatok és az emberek is hónapról hónapra egyre drámaibbnak látják. Ehhez a pénzügyi mutatók alakulása és a kormányzat egyensúly-javító lépései is hozzájárulhattak.

A GKI fogyasztói bizalmi index a május-júniusi jelentős romlást követően júliusban ennél kisebb mértékben hanyatlott tovább, s az elmúlt három év minimumára csökkent. A lakosság három hónapja egyre rosszabbnak érzi saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási lehetőségét, valamint a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét.

Módszertani magyarázat

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.