A bizonytalan időkben a japán jent rendszerint biztonságos menedékként szokták tekinteni a svájci frankkal, az amerikai dollárral és az arannyal együtt. Azonban egy paradox helyzet alakult ki, ugyanis az év eleje óta az amerikai dollárral szemben közel 18%-ot, az ausztrál dollárral szemben 10%-ot, az euróval szemben pedig 6%-ot veszített értékéből a japán valuta. A legtöbb elemző arra számít, hogy a Bank of Japan előbb-utóbb lépni fog, és közvetlenül beavatkozik a devizapiac alakulásába. Ezúttal azonban nem a jen felértékelődését korlátozva, hanem a japán valuta támogatásáért.
Amikor egy valuta árfolyama leértékelődig a többihez képest, az importált termékek ára megnőnek, ami még tovább növeli az inflációt. A japán jegybank évek óta kétségbeesetten próbálja elérni, hogy az infláció, a fogyasztói árindexen keresztül mérve, visszatérjen a 2%-os célértékhez. A gyenge jen ennek a monetáris politikának a közvetlen következménye. Valószínűleg az árfolyam befolyásolásán keresztül fog az infláció végül tartósan visszatérni a kívánatosabb szintre, amely felveti a defláció veszélyét.
A japán gazdaság jelentős nyersanyag importőr, különösen az energia terén. A nyersanyagárak emelkedése sok vállalat számára óriási csapást jelent. A nagyvállalatok körében végzett, június 30-án közzétett Tankan-felmérésből kiderült, hogy a vállalatok a költségek emelkedésére számítanak, ami az inflációt idén 2,4%-os csúcsra emelheti. Tavaly az inflációs várakozások 1,8%-on álltak. Azonban a gyenge jen árfolyam lehetővé teszi a japán vállalatok számára, amelyek többsége exportőr, hogy visszanyerjék versenyképességüket az egyre összetettebbé váló nemzetközi környezetben.
Habár minden jel arra utal, hogy a japán jegybank a devizapiaci beavatkozásában látja a megoldást. A szakértők szerint ez a lépés biztosan kudarcra van ítélve. Az iBanFirst elemzői szerint a jelenlegi gazdasági és pénzügyi környezetben csak egyetlen járható út van arra, hogy a jen ismét emelkedjen. A japán államkötvényeket magasabb hozamra kell árazni. Ez lehetővé tenné a biztonságos és magas hozamokat kereső külföldi tőke visszatérését az országban.
“Ha alaposan megnézzük a tőkeáramlásokat, akkor Japánból nettó kiáramlás tapasztalható. Ez a tőke az amerikai piacra áramlik vissza. Ahhoz, hogy ebből a helyzetből kilábaljon az ország, a japán jegybanknak fel kellene hagynia a hozamgörbe irányítására irányuló politikájával, amelyet 2016 óta folytat” – mondta Henrik Gergely, az iBanFirst magyarországi értékesítési vezetője. Ez azonban egyelőre nincs napirenden.
A jelenlegi cél, hogy az államkötvények hozamát viszonylag alacsony szinten tartsák, ami azonban jelentős torzulásokhoz vezetett a kötvénypiacon: a rövid távú kamatlábak néha magasabbak, mint a középtávúak. Ebben a szakaszban nem tűnik valószínűnek, hogy a japán jegybank úgy dönt, hogy kilép a hozamgörbe irányításából. Amely minden bizonnyal a japán jen további csökkenését jelenti a nyár folyamán. Az iBanFirst elemzői szerint az EUR/JPY esetében igen valószínű a 143-144-es tartományba való visszatérés, az USD/JPY esetében pedig a 137-es áttörés szinte biztosra vehető.
