Milyen előnyei és hátrányai vannak az arany-, és milyen az ingatlan-befektetéseknek? Cikkükben megmutatjuk a klasszikus befektetési formák pro és kontra érveit. Ismertetjük az új lehetőségeket is, amelyek segítségével nemesfém vagy sokmilliós ingatlan megvásárlása nélkül is részesülhetünk ezen befektetések előnyeiből. 

Pénzünk értéke folyamatosan, olykor fájdalmasan nagy mértékben romlik; akár számottevő összegeket is veszíthetünk, ha vagyonunkat csak otthon vagy a bankszámlánkon tároljuk. Így hát nem elég takarékoskodni – aktívan kell takarékoskodnunk. Nekünk is tennünk kell azért, hogy pénzünk értékét megőrizzük. Ennek egyetlen módja van: be kell fektetnünk, méghozzá olyan befektetésre van szükségünk, amellyel kivédhetjük az infláció káros hatását, netán még nyereségre is szert tehetünk. 

De mi az, amiben nem romlik a pénzünk? Erre a kérdésre két kézenfekvő válasz adódik: az ingatlan és az arany. Cikkünkben utánajárunk, hogy melyik milyen eredményeket hozhat, sorra vesszük ezen befektetések előnyeit és árnyoldalait. Megmutatjuk, hogyan kerülhetjük el a hátrányokat úgy, hogy mégis részesülünk az arany, vagy ingatlanbefektetés jó oldalából. 

Érdemes hát megismerni az ilyen jellegű befektetések legmodernebb formáit – cikkünkben elmondjuk a főbb tudnivalókat. Ha pedig jobban érdekelnek ezen befektetési formák, a részletekről szakmai oldalakon érdemes tájékozódni.   

Az arany ma már főleg befektetési eszköz 

Talán meglepő, de az aranyat ma épp annyira használjuk ékszerként, mint befektetésként: az egyéb iparágak 10%-os arany-felhasználása mellett 45-45% tesz ki az ékszerekben való megjelenése, illetve a befektetések céljából való megőrzése. Több ország jegybankja is él értékhalmozási funkciójának előnyeivel, és számottevő aranytartalékra törekszik. (2021 áprilisában a Magyar Nemzeti Bank is megháromszorozta aranytartalékait.) 

Egyéni befektetőként pedig szintén sokan vásárolnak aranyérméket, aranytömböket. Ezzel nem csak megőrizhetik vagyonuk értékét, hanem növelhetik is. Hiszen ha egy későbbi időpontban magasabb árfolyamon lehet eladni az érméket, tömböket, akkor nemcsak kikerülhető a pénz értékének romlása, de – az árfolyambeli eltérés mértékétől függően – akár nyereséges is lesz a befektetés. 

Az arany árfolyama persze ugyanúgy változik, és egy esetleges árcsökkenésnél veszteség is keletkezhet. A hosszabb távú értékálló hatás azonban kétségtelen, és a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy magas infláció, gazdasági válság esetén kifejezetten nyereséges lehet a befektetés. 

Amikor az arany ára az egekben van … 

Így volt ez az 1970-es évek második felében, amikor az olajárrobbanásnak, az elszabadult inflációnak és a Közel-Keleten történő geopolitikai eseményeknek köszönhetően 110$-ról 850$-ra emelkedett egy uncia arany ára. 

A viharos események rendeződése után azonban beállt egy 250-400$-os árfolyamsávba, majd a 2008-as pénzügyi válság ismét jókora ugrást eredményezett: az 1000$ felé közelített az arany árfolyama, 2011-ben pedig már az 1800$-t is meghaladta. 

Ezután újabb csökkenő tendencia következett, majd 2013 és 2019 között stabilizálódott az árfolyam, egy uncia aranyat 1300$ körül lehetett megvenni. 

2020-ban újabb árfolyamnövekedés figyelhető meg, egészen 2000$ fölé emelkedik az ár, amelyet főként az inflációs várakozások indokolnak – a pandémia nyomán kialakult gazdasági helyzet pedig az infláció emelkedését feltételezi. 

… és amiért van az aranynál jobb arany-befektetés is  

Az aranyba való befektetés tehát akár számottevő nyereséget is hozhat, azonban nyereségünket kizárólag az árfolyamkülönbség adja, sem kamatra, sem osztalékra nem számíthatunk – hacsak nem másképp fektetjük pénzünket a híres nemesfémbe. 

Lehetőségünk van ugyanis a fizikai arany megvásárlása helyett olyan értékpapírokba fektetni, amelyek mögött maga a fizikai arany, vagy épp a nemesfémhez kapcsolódó iparágak, például aranybányák állnak. Ha részvényeket vásárolunk, akkor akár a cég éves nyereségéből fizetett osztalékkal is gazdagodhatunk. 

Ezen kívül nem kell a fizikai arany megvásárlásához kapcsolódó problémákkal és kiadásokkal szembenéznünk. Jellemzően ilyen a biztonságos szállítás és tárolás megteremtése, hiszen egy megfelelő biztonsági minősítésű értéktároló és beszerelése több százezer forintos költséget jelent. Kérhetünk persze letétkezelési- vagy széfszolgáltatást is, ám az értékpapírok esetében erre sincs szükség. 

A fizikai arany vásárlásakor azzal is számolnunk kell, hogy eladásánál csak akkor számíthatunk hozamra, ha időközben legalább 10–20%-ot emelkedett az arany árfolyama. Ekkora ugyanis a távolság (margin) a kereskedők által jegyzett eladási és vételi árak között. 

Az eladáskor keletkezett nyereség után pedig 15%-os adót kell fizetnünk, tehát ez is egy hátránya a fizikai aranynak, szemben például az étékpapírokkal. Utóbbiak esetében ugyanis – például tartós befektetési számlán vásárolva – lehetőségünk van igénybe venni adókedvezményt.

Milyen módokon fektethetünk aranyba az arany megvásárlása nélkül? 

Az arany hátterű értékpapírok lehetnek hagyományos befektetési alapok, részvények vagy tőzsdén kereskedett befektetési alapok (Exchange-traded Fund, rövidítve ETF), illetve az árupiacon is bonyolíthatunk le futures tranzakciókat (amely során megállapodást kötünk egy jövőbeni ügyletre), valamint nyithatunk arany hátterű számlát is. Nézzük meg őket egyenként! 

A hagyományos befektetési alap 

A befektetési alapokat értékpapírszámlánkra vásárolhatjuk meg. Ezek olyan pénzügyi termékek, amelyekben több befektető vagyona gyűlik össze, ezt a nagyobb pénzösszeget magasan képzett szakértők kezelik és fektetik be, az elért nyereséget pedig a befizetések arányában szétosztják a befektetők között. Az alapkezelő szakértelmét és tevékenységét persze meg kell fizetnünk (ez általában évente a befektetett pénzünk 1–3%-a), ahogyan az értékpapírok – változó mértékű – eladási/vételi jutalékát is.

Vannak olyan befektetési alapok, amelyek kifejezetten egy-egy iparág – jelen esetben az aranyhoz kötődő cégek – értékpapírjait vásárolják meg. A portfólió több cég papírjait tartalmazza, így valamelyest diverzifikált, hiszen ha rosszul teljesít az egyik cég, a többi eredményessége ezt kompenzálja. Ha emelkedik az arany árfolyama, akkor jellemzően az adott cégek részvényeinek értéke is növekszik, így mi is profitra teszünk szert – anélkül, hogy a fizikai aranyat megvásároltuk volna. 

Arany iparági részvények 

A befektetési alapok esetében nem, vagy csak minimális mértékben kell értenünk a pénzügyekhez, hiszen a befektetéseket az alapkezelők végzik. A részvények esetében már más a helyzet, ám ha otthonosan mozgunk a pénzügyek területén, akkor megvásárolhatjuk mi magunk is egy-egy aranyat bányászó – vagy ilyen bányákat finanszírozó- cég részvényeit. Mint már említettük, a részvények birtokában akár a cég nyereségéből is részesülhetünk az évente kifizetett osztalék formájában is. 

Arany hátterű ETF-ek

A befektetési alapok és a részvények előnyeit ötvözik az ETF-ek  – ezek olyan befektetési alapok, amelyeket csak brókercégen keresztül, tőzsdén tudunk vásárolni. 

Itt jóval alacsonyabb az alapkezelői díj, mint a hagyományos befektetési alapnál, és szintén többféle cég papírjait tartalmazza az alap. Ez természetesen lehet akár az aranyiparhoz kötődő társaságok értékpapírjainak gyűjteménye: a VanEck Vectors Gold Miners ETF-portfóliója például 52 aranybányászattal foglalkozó cég részvényeiből áll. 

Igazodhat az alap kifejezetten az arany árfolyamának mozgásához is, az aranybányász cégek teljesítményéhez, árupiaci határidős ügyletekhez, vagy biztosíthatja a fedezetet maga a fizikai arany. 

Árupiaci kereskedés arany megvásárlása nélkül 

Arannyal a befektetési alapok, részvények és ETF-ek mellett az árupiacon is kereskedhetünk anélkül, hogy megvásárolnánk a fizikai nemesfémet. Ez úgy működik, hogy egy megállapodást kötünk, konkrét adásvétel nélkül: a megállapodás azt tartalmazza, hogy melyik jövőbeni napon és milyen árfolyamon fogunk megvenni vagy eladni egy terméket, jelen esetben az aranyat. Az árát most még nem kell kifizetnünk, csak letétet kell biztosítanunk a brókercégnek, amely fedezetet nyújt egy esetleges kedvezőtlen irányú árfolyamelmozdulásra. 

Ha megkötöttük a megállapodást, de nem akarjuk megvásárolni az aranyat, akkor a pozíciót még a megállapodás lejárata előtt le kell zárnunk, vagyis el kell adnunk. Hosszabb távú befektetésre ez a fajta kereskedés nem alkalmas, és szakértelem is szükséges hozzá. Ha azonban pénzügyi tudás nélkül szeretnénk az ilyen árupiaci ügyletek vagy a részvények előnyeit élvezni, arra is lehetőségünk van például privátbanki szolgáltatás igénybevételével, amikor is a magasan képzett privátbankár bonyolítja le helyettünk a pénzügyi tranzakciókat. 

Aranyszámla: a pénzünket aranyban tartják nyilván 

Azt is megtehetjük, hogy egy számlára fizetjük be az arany vásárlására szánt összeget: ez az úgynevezett aranyszámla szolgáltatás, amelynek keretében a befizetett pénzünket fizikai aranyban tartják nyilván. Már egészen alacsony összeget is befektethetünk ilyen módon, ráadásul nem kell hozzá pénzügyi képzettség sem, hiszen ugyanúgy működik, mint egy lakossági folyószámla, bármikor fizethetünk be rá, illetve vehetünk fel róla pénzt. 

Arany befektetések pro és kontra 

Ezek a lehetőségek mindenképpen megfontolásra érdemesek, hiszen a fizikai aranyba való befektetés ugyan segít megőrizni pénzünk értékét, és adott esetben akár jelentős nyereséget is elérhetünk, ám hátrányait (a biztonságos tárolás kiadásait, a kamatozás, az osztalék és a garancia hiányát, az eladási költségeket és a kamatadót) is figyelembe kell vennünk. Ezeket a hátrányokat azonban a fent említett pénzügyi termékekkel mind kiküszöbölhetjük: 

  • nem kell gondoskodnunk a biztonságos szállításról és tárolásról;
  • osztalékra is számíthatunk;
  • a magas eladási költséget is kikerülhetjük; 
  • és tartós befektetési számla esetében kamatadó-kedvezményben is részesülhetünk. 

És mennyire éri meg ingatlanba fektetni? 

Az aranybefektetések lehetőségeinek körüljárása után most vizsgáljuk meg, mi a helyzet a másik népszerű inflációt kivédő befektetéssel, az ingatlan megvásárlásával. 

Egy ingatlanba kétféle módon is befetethetünk: vagy úgy, hogy megvásároljuk, és egy későbbi időpontban – remélhetőleg drágábban – eladjuk, vagy pedig rövid, illetve hosszú távú bérbeadásba fogunk – valamint természetesen ötvözhetjük is a kettőt. 

És hogy mennyire éri meg, mennyire kockázatos? A 2008-as világgazdasági és a hazai devizahitel-válság hatására az ingatlanárak átlagosan 20%-ot zuhantak, és csak évekkel később indultak újra emelkedésnek, olykor kifejezetten számottevő mértékben. Vannak tehát kockázatos időszakok, ám hosszú távon jellemzően emelkedés tapasztalható az ingatlanok árában. 

A kezdeti és az időközbeni költségek is csökkentik a nyereséget 

Egy ingatlan megvásárlása persze egyéb járulékos költségekkel is jár. Ilyen a vagyonszerzési illeték, amely a vételár 4%-át jelenti, az ügyvédi díj (jellemzően a vételár 0,5-1%-a), illetve az esetleges felújítással, korszerűsítéssel, átalakítással járó kiadások, vagy épp a bérbeadáshoz szükséges bútorok, háztartási gépek megvásárlása. 

Ha bérbe is adjuk a megvásárolt ingatlant, akkor azzal is számolni kell, hogy folyamatosan költenünk kell rá, hiszen állagát meg kell őriznünk, és a bérleti idő közben is szükség lehet kisebb-nagyobb felújításokra. 

Ha hozzá kell jutnunk a pénzünkhöz, az sem feltétlenül fog gyorsan menni, így csak olyan összeget szabad ingatlanba fektetni, amelyet egészen biztosan nélkülözni tudunk. Az eladásnál pedig ismét költségekkel kell számolnunk, legyen az fotózás, kiemelt hirdetés, vagy épp ingatlanügynökség igénybevétele. 

Mennyit hoz a konyhára egy eladás, bérbeadás? 

A megvásárolt, majd rövid időn belül eladott ingatlanok esetében az elérhető nyereség csak ritkán nagyobb mértékű: 10–20%-os hozamra maximum akkor lehet számítani, ha értéknövelő felújítást végeztünk. 

A bérbeadás már növelheti nyereségünket, noha rendszeres kiadásaink is lesznek. Ha rövid távra adjuk ki, akkor fel kell szerelnünk az ingatlant a szükséges eszközökkel és bútorokkal, a bérlőket rendszeresen fogadni kell, távozásukkor pedig a takarításra, mosásra fordított idővel és kiadásokkal is számolni kell. A karbantartások, meghirdetések is kiadásokat jelentenek, a hirdetési oldalaknak 15–20% jutalékot kell fizetnünk. Ezzel együtt akár szép hozamok is születhetnek, évi 5–30%-ot lehetett elérni a pandémia előtt. 

Hosszabb távú bérbeadásnál ugyan ritkulnak a feladataink, de nem szűnnek meg teljesen: a karbantartások, állagmegőrző munkák költségeit továbbra is állnunk kell. A nyereség alacsonyabb, mint a rövid távú kiadás esetében, átlagosan éves szinten 4–10%-os hozamra lehet számítani. 

A költségek tekintetében az elején nagyobb összeggel kell kalkulálnunk: ha ingatlanügynököt veszünk igénybe, akkor jellemzően egyhavi bérleti díjat kell fizetnünk a részére, a bérleti szerződéshez ajánlott közjegyző 40.000–60.000 forintos kiadást jelent, a bevételeink után pedig 15% személyi jövedelemadót kell fizetnünk. A bérleti időszak alatt is számítani kell a karbantartási munkálatok, a háztartási gépek esetleges cseréjének, valamint az ellenőrzés céljából végzett utazások költségeire. 

Másképp is befektethetünk ingatlanba – akár pár tízezer forint kezdőtőkével is 

Az ingatlanok esetében is van lehetőségünk konkrét lakásvásárlás nélkül is befektetésre: a befektetési alapok között vannak olyanok, amelyek ingatlanokat vásárló vagy az ingatlanpiachoz kapcsolódó vállalkozások értékpapírjaiba fektetnek be. Mivel az ingatlan nem likvid eszköz, így ezekben az alapokban vannak egyéb értékpapírok is, amelyek könnyen pénzzé tehetők, ha valamelyik befektető kivenné a pénzét az alapból vagy eladná befektetési jegyeit. 

Ezek a befektetési alapok átlagosan 2–4%-os hozamot nyújtanak, kockázatuk pedig abban rejlik, hogyha egy vagy több nagyobb befektető száll ki az alapból – hiszen ilyenkor időbe telik, míg az alap mögött álló ingatlanokat pénzre váltják. 

Természetesen ingatlanbefektetéshez kapcsolódó részvényt és ETF-et is vásárolhatunk. A részvényekbe való befektetés, mint ahogy arról már szó volt, komolyabb pénzügyi képzettséget kíván, az ingatlan ETF-ek esetében viszont alapkezelők végzik az egyes tranzakciókat, a hagyományos befektetési alapoknál alacsonyabb díjért. Egy fizikai ingatlan nehézkes eladásával szemben az ingatlan ETF-ek likvidek, bármikor vehetünk vagy adhatunk el a tőzsde nyitvatartása alatt. Az árfolyamváltozás mértéke és gyorsasága is jóval nagyobb, mint ha konkrét ingatlan vásárolnánk. 

Amikor az osztalék is megdobja a hozamot

Az ingatlan ETF-ek sokszor tartalmaznak REIT-eket is (Real Estate Investments Trust, azaz ingatlan befektetési alap). A REIT-ek közt vannak, amelyek ingatlanok vásárlásával és bérbeadásával foglalkoznak, illetve olyan cégek is, amelyek ingatlanvásárláshoz nyújtanak kölcsönt. 

A REIT-ek minden évben kötelezően kifizetik osztalékként a tulajdonosoknak nyereségük 90%-át. Ez a befektetők számára – az értékpapír árfolyamához viszonyítva –  akár 2-10%-nyi éves nyereséget jelent, amihez még hozzájön az ETF árfolyamváltozása is, amely természetesen lehet pozitív, vagy negatív irányú is. 

REIT-et önmagában is vásárolhatunk, itthon pedig a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat (SZIT-eket) érhetjük el, amelyek legalább 5 milliárd forint indulótőkével rendelkeznek, és csak saját tulajdonú ingatlannal kapcsolatos tevékenységet folytathatnak. 

Érdemes a modern befektetési formákban gondolkodni 

Láthatjuk tehát, hogy fizikai ingatlan, vagy arany vásárlása nélkül is részesülhetünk ezen befektetések előnyeiben, vagyis megőrizhetjük, illetve növelhetjük pénzünk értékét. 

Erre lehetőségük van a különböző befektetési alapok, részvények, ETF-ek, REIT-ek, vagy SZIT-ek segítségével. Hasznos hát megismerkednünk ezekkel az eszközökkel, hiszen úgy fektethetünk aranyba vagy ingatlanba, hogy kikerülhetjük az ilyen jellegű befektetések hátrányait. Időt és energiát spórolhatunk meg, és még jelentős kezdőtőkére sincs szükségünk. 

Ha pénzünk értékét meg szeretnénk őrizni, valóban kiváló lehetőség mind az arany, mind az ingatlan. Ám, ahogy láthattuk, a fizikai megvásárláson túl is gondolkodhatunk. Mi több: érdemes is.