Új vezetői körlevelet adott ki a jegybank a hitelintézeteknek a moratórium alatt lévő lakossági és vállalati ügyfelek nemteljesítése, az átstrukturálás megállapítása, a várható veszteségek becslésén alapuló besorolása, s a banki értékvesztés elszámolása kapcsán követendő eljárásokról.

Az MNB a moratóriumos ügyletek kapcsán konzervatív megközelítést kezdeményez, míg a fizetési stop-rendszerébe újonnan belépő agrármoratóriumos ügyfeleknél a hosszabb ideje moratóriumban lévő ügyletekhez képest enyhébb előírások betartását várja el. Ez segítheti az agrárvállalkozások hitelfelvételi képességének fenntartását.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – az egyes kiemelt társadalmi csoportok és pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások fizetési stopjának 2022 júniusi meghosszabbítása (Moratórium 4.) és az idén augusztusi Agrár törlesztési moratórium életbe lépte nyomán – megújította a hitelintézeteknek szóló, a fizetési moratóriumban lévő ügyfelek kitettségeinek kezeléséről szóló vezetői körlevelét (az előző körlevél visszavonásával). A körlevél a nemteljesítés, átstrukturálás megállapítása, a várható veszteségek becslésén alapuló (ún. stage) számviteli besorolás, illetve az ehhez kötődő banki értékvesztés elszámolása kapcsán fogalmaz meg követendő eljárásokat.

A jegybank a Moratórium 4. vonatkozásában érintett hiteleknél – a pénzügyi rendszer stabilitása, biztonsága érdekében – következetes, az eddiginél szigorúbb megközelítést vár el a piaci szereplőktől. Az Agrár moratóriumba újonnan belépők (azaz a fizetés felfüggesztését tekintve nem jelentős időszakkal rendelkezők) esetében ugyanakkor nem teszi kötelezővé az egyéb moratóriumos ügyleteknél elvárt szigorúbb előírások alkalmazását, ami egyúttal kedvező hatással lehet az érintett agrárvállalkozások hosszútávú hitelképességének megőrzésére is.

A körlevél nem módosítja a nemteljesítésre vonatkozó eddigi elvárásokat, az átstrukturálás kapcsán viszont megszüntet egyes, a Moratórium 4-ben lévő hitelügyletekre vonatkozó kivételszabályokat. Az Agrár moratóriumhoz kötődő hiteleket (ha az adott ügyfelek nem vettek részt a Moratórium 3-ban és/vagy 4-ben) nem kell automatikusan átstrukturáltnak tekinteni, az átsorolás szükségességéről a hitelintézeteknek lehetőségük van egyedileg, az ügylet és az ügyfél minősítése alapján dönteni.

Az Agrár moratóriumban való részvétel miatti kényszerű átstrukturálást nem szükséges nemteljesítési esemény bekövetkezéseként értékelni akkor sem, ha az uniós banki tőkekövetelmény-rendelet /CRR/, illetve egy MNB-ajánlás szerint egyéb hasonló esetben legalább 1 százaléknyi pénzügyi kötelezettség-csökkenés átstrukturálással járna, amennyiben az átstrukturált kategóriába sorolásra kizárólag csak a moratórium ténye miatt kerül sor.

Míg a Moratórium 4-gyel érintett egyéb ügyletek legalább stage 2-be, vállalati kitettségek esetén jó gyakorlatként pedig stage 3 kategóriába sorolandók a továbbiakban, az Agrár moratóriumban lévő (korábbi fizetési stop-ok kapcsán nem érintett) hitelügyletek esetében a hitelintézeteknek lehetőségük lesz az ügyleteket egyedileg megvizsgálni és a nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek (IFRS) szerint általuk indokolnak tartott stage fokozatba besorolni.

Az értékvesztési szintek meghatározásánál a Moratórium 4-ben érintett hitelügyleteknél a pénzügyi intézményeknek a továbbiakban – az eddigi, a bázisidőszakhoz viszonyított, egységes értékvesztés-fedezettségi elvárás helyett – saját értékvesztés-képzési gyakorlatuknak megfelelően kell eljárniuk. Kerülni kell a technikai jellegű, értékvesztési szint emeléssel nem járó stage átsorolásokat.