A pénzügyminisztérium a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt, a Baloldal egy képviselőjének írásbeli kérdésére válaszolva azt írta, hogy az első görög mentőprogramban a német állam nevében eljáró fejlesztési bank (KfW) 2010 és 2014 között 360 millió euró kamatbevételhez jutott a válságba került euróövezeti társországnak nyújtott kölcsön révén. A tárca szerint a következő időszakban a bevétel csökken majd, évente nagyjából 20 millió euró kamatbevétellel lehet számolni – idézte a Rheinische Post című lap csütörtökön a pénzügyminisztérium válaszát.

Németország a KfW-n keresztül a 2010-es első mentőprogramban 15,2 milliárd euró hitelt nyújtott Görögországnak, a 2012-ben indított második programban pedig 38,5 milliárd euró értékben vállalt garanciát az EFSF ideiglenes euróövezeti válságkezelő rendszer keretében nyújtott hitelre.

A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Bizottság szervezésében euróövezeti partnereitől, illetve az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Noha az ország már túljutott a válság nehezén, még mindig szüksége van pénzügyi partnerei segítségére. A második mentőprogramot februárban négy hónappal meghosszabbították, a radikális baloldali Sziriza vezette új kormánynak áprilisig kell bemutatnia reformterveit, hogy megkaphassa a hitel utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint nemcsak gazdasági, pénzügyi szempontból fontos, hogy Görögország az euróövezet tagja maradjon. „Súlyos tekintélyvesztéssel járna, ha az EU a maga gazdasági erejével és kompromisszum-kötési tapasztalatával nem lenne képes elkísérni valamely tagját a sikerig a gazdasági és költségvetési gyógyulás útján” – fogalmazott a német diplomácia vezetője a Handelsblatt című üzleti lapban csütörtökön megjelent interjúban.