A két skandináv ország a NATO-hoz való csatlakozást fontolgatja, miután Oroszország lerohanta Ukrajnát. A NATO-taggá válás éles fordulatot jelentene a Kremllel szembeni politikájukban, miután évekig semleges álláspontot képviseltek. Finnország és Svédország a következő napokban jelenti be terveit. „Ami Finnországot és Svédországot illeti, úgy gondolom, hogy [a] két ország számára van egy ablak a csatlakozásra, pontosan most, mert Putyin mással van elfoglalva. Nem tud mit tenni” – mondta Anders Rasmussen, a NATO volt főtitkára szombaton.
Oroszország többször kijelentette, hogy ellenzi a NATO bővítését, és ezt nevezte meg Ukrajna lerohanásának egyik okaként is. Emellett a Kreml azt is mondta, hogy ha Stockholm és Helsinki csatlakozna a szövetséghez, akkor „újra egyensúlyba kellene hozni a helyzetet”. Nem világos, hogy a Kreml hogyan reagálna, ha mindkét nemzet továbblépne a tagsággal. Csatlakozásuk azonban a jelenlegi NATO-Oroszország határ megduplázásához vezetne, és jelentősen növelné a szövetség katonai erejét. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban azt mondta, hogy mindkét nemzetet melegen fogadnák. De „néhány hónapba” beletelhet, mire tagságuk hivatalossá válik, mondta Rasmussen. „Még ha ez sürgős eljárásnak is minősül, márpedig az, akkor is eltart néhány hónapig, mert 30 parlamenten kell átmenni, mielőtt az egész NATO-ban ratifikálják” – mondta.
A NATO-nak jelenleg 30 tagja van, köztük az Egyesült Államok. „Ez néhány hónapot vesz igénybe, és ez alatt az idő alatt Finnország és Svédország is potenciálisan ki lehet téve az orosz megfélemlítésnek vagy akár fenyegetésnek, és ezért kell garantálnunk a biztonságukat” – mondta Rasmussen, „mintha már a NATO tagjai lennének”. Ezeknek a biztonsági garanciáknak a NATO egyes tagjaitól kellene származniuk, mivel a szövetség híres 5. cikkelye – amely kimondja, hogy egy NATO-tag elleni támadás az összes NATO-tag ellen irányuló támadásnak minősül – csak akkor vonatkozna Finnországra és Svédországra, ha kérelmüket mind a 30 NATO-tag ratifikálta volna.
Oroszország Ukrajnába való betörése a védelmi politikában változást eredményezett Európában. Az országok sokkal több kiadást jelentettek be katonai képességeikre, fegyvereket küldtek Ukrajnába, és – Finnország és Svédország esetében – ez a NATO-hoz való csatlakozás nagyobb nyilvános támogatásához vezetett. „Azt is meg kell érteni, hogy a svéd és a finn [potenciális] döntés azt az üzenetet hordozta, hogy Oroszország határán nincsenek semleges országok. És ez egy új valóság, még a hidegháború idején sem volt ez így” – mondta Ivan Krastev politikai elemző a CNBC-nek pénteken.
„[Oroszország ukrajnai inváziója] előtt nem volt világos, mi a különbség aközött, hogy valaki NATO-tag, vagy csak az Egyesült Államok barátja. Most már teljesen világos, hogy NATO-tagnak lenni az ötödik cikkelyt jelenti, és csak az Egyesült Államok barátjának lenni nem. És ez az, amiért Finnországnak és Svédországnak a barátokból tagokká kell válnia” – tette hozzá.
