Alig száradt meg a tinta a jövő évi költségvetési tervek uniós jóváhagyásán, épp hogy csak kikerültünk a túlzottdeficit-eljárásból, máris felpuhító lépésekbe kezdett a magyar gazdaságpolitika. A cech jórészét a bankszektor fizeti.

A 2013-as büdzsé tervezete 300 milliárdos teherkönnyítéssel számol a munkáltatói szférában, ami főként a KKV-szektorban csapódna le. A program forrását három tényező adja: 100 milliárd forint az MNB egyes ügyleteiből (egynapos betétek, kéthetes kötvények tranzakciói), 100 milliárd forint az államkincstárból és 100 milliárd forint a 2013-as költségvetés tartalékából.

Azt is észre kell venni, hogy a kormányzat optimistábbá vált a jövő évvel kapcsolatban, mivel GDP-prognózisukat 1,6 százalékról 2,0 százalékra emelték. Továbbá a várhatóan megkötendő EU/IMF-hitel folyományaként mintegy 150 milliárd forinttal alacsonyabb kamatkiadással számolnak, amit még nem építettek be a tervezésbe.

A 2013-as GDP-prognózis kapcsán mi kevésbé vagyunk optimisták, s csak 1,2 százalékos pluszt várunk, míg a kamatkiadásokból várható megtakarítás vonatkozásában konzervatívabb feltételezésekkel élnénk – mondta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője, hozzátéve: a piaci szereplők sem örültek a tegnapi bejelentésnek, amit a forintpiaci mozgások is mutattak, s bár a mostani program papíron nem növeli a költségvetési deficitet, de a hirtelen irányváltást nem vették jó néven a befektetők, vagyis megmaradhat az óvatosság a magyar eszközök vonatkozásában.

Figyelemre méltó része a programnak, hogy egyik forrását, az a módosító javaslat szolgáltatja, amelyet a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvénytervezethez nyújtott be a Parlament költségvetési bizottsága. Ebből kiderül, hogy fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint lenne a tranzakciós illeték. Ám az illetéket azonban kiterjesztenék egyes kincstári tranzakciókra, és a bankok MNB-nél tartott hitelállományára. A javaslat meglepetésként érte a Bankszövetséget is.

A felső határ drasztikus csökkentése egyfelől 140 milliárd forintra csökkentené a közvetlen adót, ám az MNB kéthetes betétei után 0,1 százalék, az egynapos betétek után 0,01 százalék adót vet ki a kormány, melyből 100+40 milliárd forint költségvetési bevételt vár. Ezen felül 100 milliárd forint adóbevételre számít az államkincstári műveletekből. A tranzakciós adó így valójában 380 milliárd forintra nő, melyből 140 milliárd terhelné közvetlenül a bankszektort, míg 240 milliárd forint költségvetésbe konszolidált szereplőket érintene, de gyaníthatóan, indirekt módon ezek is a bankszektoron csapódhatnak le.

Az első olvasatra pozitív hír, így meglehetősen negatívan érintheti a bankszektort – vélekedett Kuti Ákos, mondván, az OTP-re közvetlenül 30-35 milliárd forint tranzakciós adó juthat, míg indirekt módon akár 90 milliárd forint is lehet a terhelése. Ehhez hozzávéve a bankadó 17 milliárdos tételét, összesen akár 110 milliárd forintos adó sújthatja az OTP-t, mely összesen 400 forint részvényenként, ami nem kevés, ha hozzászámítjuk, hogy tavaly 590 forint volt a tisztított részvényenkénti profit.