A negyedik hullám pillanatok alatt felboríthatja az iskolák életét: itt az ideje, hogy megismerkedjünk a hibrid oktatással.

A szeptemberi iskolanyitással kapcsolatosan több szakember is arra figyelmeztet, hogy csak korlátozott ideig számíthatunk a teljes részvételi oktatásra. A járványhelyzet erősödésével a távoktatás valószínűsége is nő, amelyik intézmény nem készül fel időben a váltásra, nagy nehézségekkel nézhet szembe. Az International Data Corporation (IDC) felmérése alapján a nemzetközi oktatási intézmények is előre gondolkodnak már: a kutatásukban résztvevő iskolák a digitális oktatásra szánt költségvetésük egyharmadát már audiovizuális megoldásokra fordítják. Ne legyen kétségünk afelől, hogy ezek az újítások hazánkban is nagy szerepet kapnak majd.

Nemzetközi szinten már hódít a hibrid modell a felsőoktatásban

Habár a diákok és a tanárok a személyes oktatást részesítik előnyben, a járványhelyzet miatti kockázat csökkentésére már készülnek a fenntartók és üzemeltetők is. A távoktatás az iskolák technológiai befektetéseinek fontossági sorrendjét is módosítja: a személyes érintkezés nélküli tanulásra szánt költségvetésük 31%-át a döntéshozók audiovizuális (hang- és képtechnika) fejlesztésekre fordítják az IDC jelentése szerint. Ezt a trendet az is erősíti, hogy a munkaerőpiacon is egyre fontosabb készség lesz a távmunkához való alkalmazkodás, a felsőoktatási intézmények 55%-a számít a virtuális munkahelyek számának növekedésére.

A pandémia hozta el a digitális edukáció áttörését

A világjárvány felgyorsította az online eszközök használatát, de a digitális oktatás kiterjesztése már több mint egy évtizede az egyik legfontosabb feladat az iskolák előtt. A pandémia miatti bizonytalanságban a hibrid megközelítés lesz az uralkodó szempont világszerte. A megoldás lényege, hogy noha sok szülő, diák és egyetem határozottan előnyben részesíti a személyes tanulást, azonban az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos aggodalmak arra kényszerítik a felsőoktatási intézményeket, hogy a személyes és az online oktatási módszereket együtt használják.

Jelentős diákbázist veszít, aki nem fektet be a hibrid oktatásba

A részvételi oktatás elmaradásának nagy vesztesei azok az egyetemek és főiskolák, melyek neves oktatóikkal és világszinten is magas színvonalú képzéseikkel a külföldi hallgatókat is Magyarországra képesek vonzani. Nekik most olyan népszerű és új szolgáltatásokat kell kínálniuk, amelyek távolról is elérhetők. Emellett frissíteniük kell az online oktatási készségeiket, hogy a hallgatók elégedettek legyenek a távoktatással és a hibrid modellekkel. Ez különösen igaz jelenleg, amikor a hallgatók alapvetően mérlegelik a felsőoktatás költségét és értékét, illetve gyakran elhalasztják a beiratkozást. Ez egyben egy üzletfejlesztési lehetőség is az iskoláknak, hiszen a jelenlétet nem igénylő, de mégis magas színvonalú oktatási szolgáltatással egy olyan réteget is meg tudnak célozni, aki alapvetően szívesen tanulna az intézményben, de anyagilag arra már nincs lehetősége, hogy személyesen, egy másik országba költözve tegye azt.

Megnövekedtek az alapelvárások az iskolák felé

A gyorsan változó helyzetben tehát minden intézményvezetőnek át kell gondolnia, hogy milyen szakmai változtatások szükségesek akkor, ha tantermi oktatásról átállnak online-ra. Meg kell vizsgálni, hogy milyen infrastruktúra-fejlesztések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a félmegoldások helyett átgondoltabban tudják kezelni az adott iskola digitális átállását.

„A hibrid és vegyes oktatás sikerességének fokmérője, hogy annak köszönhetően mennyire tudnak természetesen kommunikálni a pedagógusok és a diákok. A megfelelő eszközöknek és technológiának hála a hibrid megoldások a résztvevők számára élvezetes és valósághű élményt biztosítanak. Fontos, hogy mindenki úgy érezze, mintha jelen lenne az adott térben” – véli Tohai Tibor, a hibrid munkavégzést és tanulást elősegítő megoldásokkal foglalkozó Sinaptive Kft. technológiai vezetője.

Nem mellékes ugyanis, hogy az elmúlt egy évben miként változtak a pedagógusok és tanulók elvárásai, illetve, hogy milyen eszközökre van szükségük a sikeres együttműködéshez. A digitális felsőoktatás rövid- és hosszú távú jövője ugyanúgy a rugalmasság és mozgékonyság elveire épít, amelyeket ma már egyre több munkahelyen vesznek alapul. Meznerics Ádám, a Sinaptive Kft. üzletfejlesztési vezetője azt is kiemelte, hogy a jól felépített, gördülékeny tartalommegosztási rendszer természetes tanár-diák interakciót nyújthat bárhol, ahol az oktatás éppen történik. A beszélő-követés, az automatikus zajszűrés, vagy az egyéb érintésmentes és intuitív technológiák gazdagabb élményt biztosítanak a tanulók és a pedagógusok számára is, amivel az iskolák továbbra is versenyképesek maradhatnak, és megőrizhetik oktatási színvonalukat.

Néhány pont, amire figyelniük kell az iskoláknak a járványhelyzet alatt az oktatási színvonaluk megőrzéséhez:

●        A távoli és hibrid tanulás lehetőségének kialakítása

●        A csoportos foglalkozásokhoz szükséges eszközök és technológiák használati feltételeinek megteremtése

●        Erős hálózati biztonság, hogy a tanuló érzékeny adatai is biztonságban legyenek a kibővített online tanulás miatt

●        Az új tanulási modellek alapját képező technológiák bevezetése, amelyek a jövőben meghatározzák az oktatást

●        Az órarendek kialakítását segítő alkalmazások vagy az online vizsgáztató eszközök tesztelése és beépítése

Mi is pontosan a hibrid oktatási modell?

Az International Data Corporation (IDC) a hibrid tanulást úgy határozza meg, mint a tantermi és távoli oktatási/tanulási tapasztalatok kombinációját a hallgatók, valamint a tanárok számára. A hibrid tanulás célja, hogy megkönnyítse az egyének, egész osztályok és/vagy intézmények gyors átállását a személyes és távoli oktatás között.