Akkor ahogy ígértem, kezdjünk bele Európát (is) bejáró kis sorozatunkba, miszerint hogyan is lehet céget alapítani, majd működtetni tágabb régiónkban.

Szeretném kiemelni, hogy nem off shore nyújtotta előnyökről szeretnék írni, hanem normál üzletmenetet folytató gazdasági tevékenységek végzéséről. Az off shore-nak valószínűleg majd a végén szentelek egy összefoglaló írást azok számára, akik még érdeklődnek ezek iránt.

Egyik nagyszerű politikusunk mondta, hogy akinek nem tetszik a hazai rendszer, az elmehet. Így indult el a második népvándorlásunk. Első körben főleg a környező országokat célozták meg vállalkozóink, Szlovákia és Románia volt a népszerű célország. Ha viszont valami komolyabbat szeretnénk a hátunk mögött tudni, akkor érdemesebb nomális körülményeket biztosító országban gondolkozni.

Monaco a világ második legkisebb országa (városállama, egészen pontosan), és elsősorban a Forma-1 futamról ismerik hazánkban, esetleg a jobban tájékozottak tudják, hogy Grace Kelly is uralkodónője volt a hercegségnek, illetve édesanyja a jelenleg uralkodó II. Albertnek. Persze Monaco arról is ismert, hogy adóparadicsomnak számít, elsősorban magánszemélyek részére. Pedig nem csak nekik.

Saját tapasztalatom (elég sokszor jártam már a hercegségben), hogy Monaco a nyugalom, a rend és a tisztaság otthona. Kifejezetten odafigyelnek az apró részletekre, az ember valahogy természetesnek érzi azt a paradicsomi hangulatot, ami átjárja a területét. A rendőrök kedvesek, szívesen segítenek megtalálni a helyes utat, szinte mindenki beszél angolul és franciául, nagyon sokan olaszul is, naponta háromszor takarítják az utcákat, nincs dudaszó vagy rohanás. Kánaán. Pénzügyileg is. Egyrészről közel sem olcsó (egy sima eszpresszó kb 7 eurónál kezdődik, azaz kb 2000 forint), másrészt nagyon odafigyelnek a pénzügyeikre. Nem csak annak tudatos kezelésére, nem csak a rengeteg privátbank működésére és ügyfeleire, de komoly figyelmet szentelnek annak is, hogy fekete pénz ne áramolhasson monaco-i pénzintézetekbe. Nagyon erős az állami kontroll az utalások tekintetében, és ez érthető is. Hiszen rendkívül kedvező körülményeket kínálnak a legálisan működő vállalkozások részére, így nyilván megtesznek mindent a bűnözés kiszorítására, annak érdekében, hogy a legitim cégek még könnyebben és nagyobb presztizzsel működhessenek.

Monacóban tevékenységenként kell céget létrehozni. Ami érdekes, az az, hogy a tulajdonosoknak személyesen kell találkozniuk az állami képviselővel. Minket egy kb 27-28 éves, tökéletes angolsággal beszélő és tökéletes megjelenéssel bíró úriember fogadott, aki azzal kezdte, hogy külön megköszönte, hogy Monacót választottuk cégünk székhelyének. Majd felajánlotta a tevőleges segítségét bármilyen kérdés felmerülése esetén, röviden átbeszéltük a tervezett tevékenységet, aminek végén szummázta az elhangzottakat, és pontosan elmondta a törvényi feltételeket, a várható költségeket és a kalkulált időpontot a bejegyzésig. A végén természetes módon megadta a mobil elérhetőségét, annak érdekében, hogy ha valami változna, vagy kérdésünk van, keressük direktben. Tudom, hogy nincs nagy különbség a hazai céglapítási metódus és ez között, engem mégis meglepett az eljárás stílusossága, pedig (majd a későbbi cikkekből látszódni fog) néhány országban alapítottam már céget.

A cég fenntartása nem olcsó, nagyon sok ezer euróba kerül havonta, viszont olyan állami hátteret kapunk cserébe, ami páratlan Európában. Ráadásul az első két évben a társasági adó mértéke nulla, az ötödik év végére éri el a 33 százalékot. Ezért cserébe nincs osztalékadó, illetve egyéb módon és persze némi plusz eurókért lehetőség van arra, hogy rezidensé váljon az ember, azaz jogszerűen éljen ott, személyi igazolvánnyal és jogosítvánnyal. Azt is érdemes tudni, hogy a minimálbér 1500 euro, természetesen a járulékokat is ez után kell megfizetni!

Ha összevetem a hazai körülményekkel, a számtalan, az elmúlt egy évben bevezetett extra adókkal, akkor azt kell mondanom, hogy jelenleg ma Magyarországon legalább ugyanannyiba kerül legálisan vállalkozni, mint Monacóban. Csak éppen cserébe nem támogatást kapunk az államtól, hanem ellehetetlenítést. Csak érdekesség képpen Monaco hivatalos oldalán a 33 százalékos társasági adó mellé oda van írva, hogy az adóalap legálisan számos módon csökkenthető, javasolják egy helyi könyvelőcég megkeresését.

Összefoglalva Monaco azok számára tökéletes terület, akik teljesen legálisan, az adók és járulékok megfizetésével szeretnének vállalkozni, és hajlandóak a presztizs miatt megfizetni az extra költségeket minden hónapban. Akik az extra költségek elhagyásával szeretnék mindezt megtenni, azok számára a következő írásban szólok néhány jó és rossz szót Londonról. Addig is, bonjour!