Idén januárban Budapesten minden negyedik, vidéken pedig több mint minden ötödik ingatlanvásárló befektetési céllal vett lakást. A Duna House elemzése szerint ezek a befektetések 6-10 százalék közötti bruttó hozamot ígérnek.

ház lakás pénz 130517A jegybanki kamatvágásokkal az elmúlt időszakban nem csak a teljes hiteldíj mutató (THM) szintek lettek vonzóbbak, hanem ezzel együtt a betéti hozamok is mérséklődtek. 2013 végén egy átlagos, éven belül lekötött forintbetét 2,48 százalékos kamatot ígért, míg egy évvel korábban 5,9 százalékot, még korábban pedig 6,21 százalékot, és ennek az lett az eredménye, hogy közel 1000 milliárdos betétkivonás történt a tavalyi évben.

Hova teszi ilyenkor a lakosság a pénzét?

Egyrészt Befektetési alapokba, másrészt tradicionálisan ingatlanba. Azért is tűnik jó választásnak az ingatlan, mint „menekülőút”, mert az ingatlanárak nagyjából két éve stagnálnak a mélyponton, így a bérbeadási hozam mostanra túlmutat a bankbetétek hozamánál.

Januárban a budapesti befektetők átlagosan közel 14 milliót, vidéken pedig 10-et költöttek lakásonként. Ez az árkategória a kedvelt 50-60 m2-es méretsávban a téglaépítésű lakásokat jelenti, de a Duna House elemzése a panelekre is kitér, ugyanis hozamok tekintetében abszolút versenyképesnek tekinthető ez a típus is. Ezek mértékét illetően szolgál néhány példával az 50 m2-es panellakásoknál, illetve a 60  m2-es téglaépítésű lakásoknál.

Természetesen a „bruttó hozamok” csak irányadóak, hiszen nehéz kalkulálni az esetleges nem várt ráfordításokkal, vagy olyan kieső időszakokkal, amikor bérlő nélkül áll az ingatlan. Kivételes helyzet állt elő tehát a mostani ingatlanpiacon, ugyanis az alacsony ingatlanár és az olcsó forrás (viszonylag alacsony THM) ritkán jár együtt a piacokon. Ha emellé állítjuk a magas kiadási hozamok tényét, akkor az is előfordulhat a zömmel készpénzes befektetői vásárlók mellé megjelennek a hitelből vásárló befektetők is, vagyis azok, akik nem lakhatási célból vesznek lakást, hanem kiadási célzattal.