… vajon mit csinál? Hát ez az! Régen nem a görög válságról, meg az euró sorsáról van szó. Ma Európa jövője a tét! És egyelőre nincs válasz arra a kérdésre, hogy hol a helyünk a globális gazdaság képletében. Pedig ezt a képletet már az érdeklődő óvodások szintjére is lefordították a pedagógiai vénával megáldott közgazdászok. A kisgyerekek is értik az olyan ábrákat, hogy ha az egész világ az Egyesült Államok színvonalán élne, akkor nem lenne elég egy földgolyó, hanem mindjárt négyre lenne szükség. Míg a világ műhelyeiben dolgozó kínai, indiai munkások amerikai szemmel vagy európai mércével mérve alig keresnek valamit, s gyakorlatilag nem fogyasztanak. Az ő életszínvonalukon a földgolyó egyik féltekéje is bőven elegendő lenne az egész emberiségnek. Kicsit cifrázza még a képletet, hogy Amerika el van adósodva, a kínaiak meg a világ legnagyobb hitelezői.
Józan paraszti ésszel is belátható, hogy nincs ez így jól. A világgazdaság sorsa múlhat azon, hogy bővül-e az ázsiai felvevő piac, hogy a világ műhelyeiben dolgozók a napi betevőn, alapvető ruházati cikkeken, az obligát fedélen és a szezonálisan vásárolt esküvői arany ékszereken kívül mást is magukhoz vesznek-e a közeli vagy távolabbi jövőben. Szóval nagyban folyik már a kártyák leosztása Amerika és Ázsia között, de valós a veszély, hogy ebben a partiban Európa egyszerűen nem kap lapot. Pláne, ha teljesen magába fordul, s kizárólag önnön válságával van elfoglalva. Nos, egyelőre az uniós világgazdasági szerep megfogalmazása kínosan várat magára. És a történelmi hagyományok legfeljebb a kibic pozíciót biztosítják automatikusan…
Kapcsolódó anyagaink:
Egyszerű hazugság, hamis eskü, görög statisztika…
Előrehozott választások Görögországban
