Az alábbi cikkben megvizsgáljuk, hogy hogyan jártunk volna, ha két osztalékpapírba fektetjük a pénzünket az elmúlt években. Mik az eredmények, illetve mennyire egyedi a hatás?

A címben jelzett mondat nagyon aktuális, ugyanis általában az egészségre használjuk azt a mondást, hogy akkor értékeljük igazán, amikor nincs. A koronavírus járvány kellős közepén (optimisták szerint végén, pesszimisták szerint elején) magunk is tapasztalhatjuk, hogy mennyire kellett volna értékelni, amikor minden szabály nélkül ugrálhattunk egy koncerten, vagy vehettünk részt rendezvényeket, járhattunk fesztiválokra. Ha meg is ússzuk a betegséget, akkor is eszünkbe jut a mondás. Amit viszont a koronavírus elhozott magával, az az osztaléknélküliség is a legtöbb esetben. A 2019-es év többségében kiválóan sikerült a magyar tőzsdén jegyzett vállalatoknak, elővigyázatosságból mégsem fizettek osztalékot, ami hiányozhat a kisrészvényeseknek is.

Célozzuk meg az osztalékokat!

Ebben a cikkben két cég osztalékait fogjuk megvizsgálni évekre visszamenőleg, hogy az árfolyammal is korrigálva természetesen milyen hozamot biztosítottak a befektetőik számára, illetve, hogy ez mennyire veszi fel a versenyt például a kockázatmentes állampapírokkal. Hogy az összehasonlítás ne legyen igazságtalan, nem az összes osztalékfizető részvényt átlagoljuk valamilyen metódus alapján, ugyanis vannak tipikusan nem osztalékrészvények. Utóbbi például az OTP, ami csak néhány százalékos osztalékot fizet, de a részvényárfolyam többnyire meghálálja, hogy azt a pénzt akvizíciókra költötték például. Nem jó bemutatni az olyan részvényeket sem ,mint a Zwack, aminek árfolyamváltozása a nullához konvergál általában, és ezért csupán osztalékpapírként tekinthetünk rá. Ezért az alapfeltételezésünk az lesz, hogy 500-500 ezer forintot fektettünk 2015 október 21-én Mol-ba és Állami Nyomdába, majd pedig 2020 október 19-én megszabadultunk papírjainktól.  Azért kettőt vizsgálunk egyszerre egyenlő súlyban, hogy az egyedi hatás mérsékelhető lehessen, illetve, mert az egyik egy viszonylag nagy forgalmú blue chip, a másik pedig egy kisebb papír. Így talán, ha nem is tökéletesen, de közel kerülhetünk egy kiegyensúlyozottabb portfolióban található részvények súlyához. A dátumokat azért így választottam meg, hogy ne válasszuk le a koronavírus okozta tényezőt, mert az indokolatlanul a részvényeket erősíteni a versenyben.

Szabály, hogy a kis összeg miatt (lévén kisbefektetőket akarunk modellezni) az osztalékot nem fektetjük be újra.

Mol

Forrás: www.molgroup.info.hu

Ha a kezdődátum időpontjában a nyitóáron veszünk Mol részvényeket, akkor 1655 forintot kellett volna fizetnünk darabjáért ma érvényes árfolyamhoz mérten. (Emlékezzünk, 2017-ben nyolcadolták a Mol részvényeket, így az osztaléknál, és az árfolyamnál is figyelnünk kell erre, az egyszerűség kedvéért mindent a ma érvényes részvénydarabszám alapján számolunk). Körülbelül 302 darab Mol részvényről van szó, amely évente a következő osztalékokat fizette volna a fenti táblázat szerint.

Forrás: saját szerkesztés

Ahogy látható, a Mol 2020. kivételével minden évben fizetett osztalékot, ingadozó, de 2015 óta egyértelműen növekvő értékben. Összesen 184.570 forintot kaptunk volna a 9 üzleti év folyamán, ami tőkére vetítve 36,93%-os hozamot jelent az elejétől a végéig számolva. Mindezek mellé az árfolyamnyereségünk összesen 5.738 forint, ha a tegnapi záróértéken értékesítjük Mol-os javainkat, így az összes (bruttó) hasznunk 190.308 forint. Jó is, hogy a részvényárfolyamon nem kerestünk lényegében semmit, mert nem mondható, hogy kiküszöböltük volna a rossz árfolyamhatásokat.

Állami Nyomda

Állami Nyomda részvényből sokat vehettünk 8 éve, 455-ös árfolyammal számolva körülbelül 1099 darabot. Az osztalékok az elemzésközpont.hu adatai alapján a következőképpen alakultak volna számunkra:

Forrás: saját szerkesztés

2020-ban sajnos a Nyomdától sem kaptunk volna egy fillért sem, de az előző 7 évben összesen 528.619 forintot zsebelhettünk volna be, ami 105,72 %-os hozam. Ráadásul ha tegnap eladjuk a részvényeket 1175 forintos áron, akkor 791.280 forintos árfolyamnyereségre is szert teszünk, így összesen 1.319.899 forintot keresünk a befektetésen. Pedig igazán nem állíthatjuk, hogy a Nyomda egy volatilis, spekulánsok által mesterségesen lufiszerűre húzott, új, trendi részvény lenne, egyszerűen csak jó eredményeket ér el évről évre, amit osztalék formájában ki is fizet rendre a tulajdonosoknak.

Konklúziók

Összegezzük az eredményeinket:

 OsztalékÁrfolyamnyereség
Mol184.5705.738
Any528.619791.280
Összesen713.189797.018

Végül 1.510.207 forintos bruttó profit adódik, amikből persze levonásra kell kerüljenek az adók, a tranzakciós költségek, a számlavezetési költségek, azonban azt érezzük, hogy még azután is jócskán 1 millió forintos nettó profit felett vagyunk, tehát megháromszoroztuk a pénzünket 8 év alatt, ami nem rossz teljesítmény.

Ha állampapírba fektetünk, akkor 2012 2020 között az egyéves állampapír számaival és újrabefektetéssel kalkulálva 319.582 forintos hozam adódik. Persze, időközben válthattunk kedvezőbb állampapírra, és eleinte fektethettünk hosszabb lejáratúba, vagy infláció követőbe, a fent bemutatott részvényportfólió által nyújtott évente átlagosan 25 százalékos hozammal nyilvánvalóan nem versenyezhet.

Természetesen érdemes külön lapon említeni a két befektetést, a cikk célja csupán az volt, hogy rávilágítson, hogy az értéket termelő, osztalékot fizető cégek egy olyan periódusban is összességében és hosszútávon nézve jó választások lehetnek, amikor egyáltalán nem kedveznek a vállalatoknak. Persze az ördög most is a részletekben rejlik; milyen időtávra vesszük meg a részvényeket, pontosan melyikekből vásárolunk, nem lövünk-e mellé a szektor kiválasztásával, nem remeg-e meg a kezünk egy hirtelen esés láttán és szállunk ki. Mindezek kialakítása már a befektető egyéni személyiségén és kompetenciáin múlik, az azonban bizonyossággal kijelenthető, hogy nem járt rosszul az elmúlt években, aki a tőzsdén szerette volna passzív, osztalékalapú módon gyarapítani a megtakarításait.