A koronavírussal kapcsolatos hírek mellett az orosz-ukrán konfliktusra is érdemes volt figyelnünk a hétvégén.

Koronavírus és oltási program-ez a két téma uralja a hétvégi hírfolyamokat is még mindig, és ez még nem is fog változni egy ideig. Ugyanakkor az orosz-ukrán konfliktus is egyre inkább előtérbe kerül, és a tőzsdék számára sem biztos, hogy sokáig semleges marad a kelet-európai feszültség. Nézzük, mi történt a hétvégén!

Újabb nyitás jöhet, halad az oltási program

Ahogy többször írtunk róla, a koronavírus hazai állapotának alakulása befolyással lehet a magyar eszközökre. Láthattuk ezt például a forintnál, ami a harmadik hullám miatt jelentősen veszített értékéből, majd a gazdasági újranyitás lehetősége és az oltási program felgyorsulása után állt talpra újra. A hétvégén is többnyire jó hírekkel találkozhattunk: továbbra is ütemesen halad az oltási program, a jövőhét elején várhatóan meglesz a 3 millió beoltott hazánkban. Ezzel továbbra is az Európai Unió élmezőnyében járunk. Az új fertőzöttek és halottak száma továbbra is magas szinten áll, de jó jel lehet, hogy ütemesen csökken a súlyos betegek száma, 3 hetes mélyponton van mind a kórházi betegek, mind a lélegeztetőgépen lévők száma.

Világszinten már eltérő helyzeteket láthatunk: bár az oltási program halad, a fertőzöttek száma is emelkedik a fejlett országokban. Németországban továbbra is napirenden van a zárás kérdése, legalábbis az illetékes miniszter legutóbbi nyilatkozata szerint. Problémát az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatos bizonytalanság okozhat, ami csökkentheti az oltásra való hajlandóságot.

Kiújul az orosz-ukrán konfliktus?

Már nemcsak a külpolitika iránt mélyen érdeklődőknek tűnhet fel az egyre több hír az ukrán határon kialakuló incidensek kapcsán. Mint ismeretes, a NATO és Ukrajna által tartott közös hadgyakorlat, valamint a határ menti orosz csapatösszevonások aggodalommal töltik el a nemzetközi szereplőket. Eközben Oroszország Ukrajnát vádolja agresszióval: a Kreml szóvivője szerint akár a polgárháború is kiújulhat a nyugati szomszédjánál.

A Krím-félsziget 2014-es annektálásakor komoly tőzsdei hatásokat láthattunk, akkor a konfliktus sokáig meghatározó volt a tőzsdei árfolyamok szempontjából is. Kérdés, hogy mennyire újulhat ki valóban a konfliktus, amikor egy nyílt fegyveres összecsapás nem lehet érdeke egyik félnek sem, és beláthatatlan következményekkel járna. Ugyanakkor nem elképzelhetetlen a feszültség tartósan magas szinten maradása, ami kétségtelenül nem szül jó világpolitikai hangulatot.