Miben más most a helyzet, mint tavasszal, és hogyan viszonyul ehhez a tőzsde?

A címben megfogalmazott kérdések jól tükrözik, hogy befektetői és kereskedői körökben az egyik leginkább aktuális témája lehetett 2020-nak az, hogy a tőzsde szembe megy a valósággal.  Főleg a koronavírus válság tavaszi hónapjaiban merült ez fel, amikor ugyan leesett például az S&P500 értéke egészen 2200 pontig, de onnan júniusra, kevesebb, mint 3 hónap után már 3000 felett volt jócskán az amerikai tőzsdeindex értéke. Kisebb megszakításokkal azóta is tart az emelkedés, már a 3700 pontos szinteket ostromolja az S&P500, és emiatt mind gyakrabban felmerül, hogy ez így nincs jól. Nincs jól, mert nem tükrözi a gazdaság állapotát, mert azt mutatja, hogy a koronavírus szinte már jót tett a világgazdaságnak. Valószínűleg tényleg elrugaszkodott a Wall Street a Main Street-től, ahogy azt mondani szokták. Hogy ennek mi az oka, arról valószínűleg könyveket lehetne írni, ahogy arról is, hogy probléma-e ez. Azonban nézzünk most a jelenbe, és vizsgáljuk azt, hogy mi a mostani valóság a vírusválság kapcsán!

Tavaszi emlékek

Tavasszal hatalmas tőzsdei esés volt egy rövid ideig, ahogyan arra utaltunk. Ennek alapvetően 2 összetevője lehetett: az első a pszichológiai hatás. Akkor még nem sokat tudtunk a vírusról, és magánemberként is mindenki tarthatott tőle, illetve a következményeitől, amikor megjelent. Egy ismeretlen, ember által nem irányítható ellenség volt, amelyet a ma élő emberek nem is láthattak még életük során. Az átlagember is sokkal jobban tartott akkor ettől, mint most, amikor számszerűleg jóval több a fertőzött, mint az első hullám idején.

Képeken az üres Budapest - alon.hu
A tavaszi, üres Budapest (www.alon.hu)

A másik ok a konkrét gazdasági hatás volt. Nem nyit ki a ruhabolt, tehát nem megyünk ruhaboltba. Akkor a textilgyár részvényét adni kell. Mivel nem megyünk oda, ezért nem használjuk az autót, ezért az olaj sem fogy, tehát az olajcég részvényét is adni kell. A ruhabolt csődbe megy, nem tudja fizetni a banki hiteleit, tehát a bankrészvényeket is adni kell. Viszont a ruhabolt alkalmazottjai munkanélküliek lesznek, akik így biztosan nem vesznek Iphone-t, tehát az Apple-t is adni kell. Magyarul mivel egy globális és helyi szinten is összefonódó, egymásra utalt gazdaságban élünk, ezért ha leáll minden, akkor mindent adni kell. De tényleg mindent, és ez így logikus. Aztán persze megoldódott a probléma, jöttek a hírek a vakcináról, a jegybankok és a kormányzatok segítségei, segélyei. És a lezárások is véget értek, most viszont újra itt vannak velünk. Egész Európában tombol a vírus, most viszont mégsem esnek a tőzsdék, egyáltalán nem. Miért?

Vakcina

Az első és talán nyilvánvaló ok a vakcina. Persze ez sem oldja meg a problémát máról holnapra, de kétségtelenül segít azon, hogy ne higgyük azt, hogy örökké tart a vírus és az emberiség küzdelme. Nagy-Britanniában például jelenleg már oltanak, és valószínűleg néhány héten belül így lesz ez a fejlett világ jó részén is. Mindez azt jelenti, hogy a rémálomnak lassan vége; bár tavasszal is lehetett tudni, hogy jön majd az oltóanyag, de most már ezzel kapcsolatban bizonytalanság sincs. Illetve van, de ezt most jelenleg nem árazzák a tőzsdék, ezért mi is tekintsünk el tőle. A probléma itt inkább az, hogy a vakcináig fent kell tartani a korlátozásokat, legalábbis logikusabb lenne.

Most egy kicsit más

A fő szempont viszont az lehet, hogy a mostani lezárások és korlátozások teljesen más jellegűek, mint amiket tavasszal megszokhattunk. Bár nem tűnnek sokkal enyhébbnek egyéni szempontból, de mégis az. Ugyanis a kormányok rájöttek, hogy lehet úgy markánsan csökkenteni a vírus terjedését, ha egyszerűen kiválogatjuk a gazdaság számára kevésbé fontos ágazatokat, és csak ott korlátozunk. Az, hogy nem lehet éjszaka szórakozni járni, valóban problémát okoz sok vállalkozásnak, de számuk és jelentőségük összgazdaságilag mégis elenyésző, és a kormányok által is könnyedén kárpótolhatók. Az, hogy nem lehet étterembe járni, már nagyobb probléma, de a jobb éttermek egyébként is átálltak az elviteles szolgáltatásra, amiből nem gazdagodnak meg és visszaesik a forgalom, de a túléléshez mindenképpen elég. Ha viszont bezárjuk a nem létfontosságú üzleteket, az már nagyon más kategória, amely országok ehhez kénytelenek nyúlni, ott már tényleg komoly a gazdasági probléma is. A gyárak leállításáról ne is beszéljünk, tavasszal ez is általános volt, most gyakorlatilag szó sincs róla.

A Corvinus Egyetem aulája-üres, de gazdaságilag ez nem gond (www.kozgazdaszonline.hu)

Az időfaktor is mindenképpen figyelembe vehető. Arról beszélnek most például, hogy a német korlátozásokat lehetséges, hogy meghosszabbítják? Hogy mennyivel? 1 héttel majd. Vagy ha nagyon durva a járványhelyzet és mindenképpen indokolt, akkor 2 héttel. Ez még mindig csak az év 2-3 százaléka, és teljesen ezalatt sem áll le a gazdaság, tehát nem 2-3 %-os csökkenést okoz. Láthatjuk tehát, hogy a probléma jóval kisebb reálisan nézve is. Akkor miért is esnének rá a tőzsdék?

Néha a tőzsde sem téved

A konklúziónk tehát az lehet, hogy bár tényszerűen igaz a gazdaság és a tőzsde igen erős szétválása, de azért nem minden esetben. Ha a fenti logika mentén józan paraszti eszünkre hagyatkozunk, akkor láthatjuk, hogy inkább az lenne a furcsa, ha ezekre a korlátozásokra összeomlanának a tőzsdék. Ettől még az indexek túlhúzottsága is igaz, de fontos, hogy reálisan kezeljük; ha már eddig nem zuhantak, akkor ezen lezárási állapotok nyomán tényleg nem indokolt. A tőzsde tehát néha azért a valóságot is árazza még, minden ellenkező hír ellenére.