Bár még nincs itt az év végi számvetések ideje, nem árt az esztendő minden napján tisztában lenni vele befektetőként, hogy milyen adóterhek várnak ránk a különböző nyereségek kapcsán. A jó hír, hogy Magyarországon kifejezetten kedvező az adózás a tőzsdézés, befektetés szempontjából. A még jobb hír, hogy ezek ráadásul legális módon még meg is szüntethetők. Nézzük, mik a leginkább megjegyzendő tudnivalók adózási téren, ha tőzsdézésre vagy befektetésre adjuk a fejünket!

Árfolyamnyereség – (majdnem) mindig 15%

A legfontosabb témakör talán az árfolyamnyereség adózása, ugyanis ez az, amit magánszemélyként nekünk kell bevallanunk az adóhatóság felé. Pozitív, hogy a magyar befektetési szolgáltatók ehhez bőséges adatot szolgáltatnak, és némelyik még az adóbevallás erre vonatkozó részének kitöltéséhez is nyújt útmutatást.

Alapszabály, hogy adót fizetni csak az az év után kell, amelyikben realizáltuk a nyereségünket. Hiába ötszöröztük meg tehát a pénzünket valamilyen sztárrészvényben 5 év alatt, kizárólag akkor kell bármit is foglalkozzunk a közterhekkel, amikor értékesítjük azokat. Az adott tárgyévben realizált nyereség, veszteség, tranzakciós költségek és számlavezetési díjak összevontan kerülnek elszámolásra. Utóbbi 3 csökkenti az adóalapunkat, akár természetesen nullára is. Erre éven túl is lehetőség van, ha adóbevallásunkban feltüntetjük a veszteséget, akkor az csökkenti a következi évi nyereség által kialakult adóalapot.

Az árfolyamnyereség után 15 %-os adófizetési kötelezettség terhel minket csupán, és ez vonatkozik a külföldi részvényeken elért nyereségre is – minden ellenőrzött tőkepiaci művelet után ennyi az  adóteher. Külföldi részvényeknél viszont figyelnünk kell rá, hogy mindig az aktuális MNB árfolyamon forintban elszámolt vételi és eladási árakkal számoljunk, és sokszor a külföldi szolgáltatók nem nyújtanak információközlő segítséget az adóbevallással kapcsolatban.

Osztalék – már levonva

Az osztalékok után való adófizetési kötelezettség az osztalékra jogosultak szempontjából túl sok technikai problémát nem okoz. Amikor osztalékot kapunk egy részvény után, akkor ugyanis automatikusan a nettó összeg kerül jóváírásra a számlánkon, ezután már nekünk nem kell foglalkoznunk sem az adóteher megállapításával, sem befizetésével. Ennek ellenére persze nem adómentes az osztalék: magyar részvények esetén 15%-os osztalékadó terheli, de ez igaz az Európai Unió egész területére, valamint az USA-ra is a megállapodások értelmében. (A Közösségen kívül már jóval bonyolultabb a helyzet, szocho fizetési kötelezettség terheli a befektetőket.)

TBSZ – érdemes kipróbálni

A fentiekből látszik, hogy a befektetések után Magyarországon nem kell azért túl magas hozzájárulásokat befizetni az államkasszába. Hogy ez jó-e, nyilván vita tárgya lehet: a tőkepiacok működése szempontjából pozitív, ugyanakkor adóbevétel nem túl sok származik épp ezért ebből a típusú tevékenységből.

Ráadásul ez még tovább is csökkenthető, sőt eltüntethető a Tartós Befektetési Számla segítségével. A TBSZ nagy előnye, hogyha 3 évig nem veszünk ki róla semekkora összeget, akkor mindössze 10% adót kell fizetnünk a nyereségek után, 5 év esetén pedig már egy fillér adóteherrel sem kell kalkulálnunk. Természetesen ez feltételekhez kötött: az adott naptári év alatt halmozhatunk fel csupán tőkét a számlán, majd pedig a fenti időkorlátokig nem vehetünk ki egy forintot sem. Persze a számlán belül szabadon adhatunk, vehetünk, és tarthatunk parlagon bármennyi pénzt, de kivételre nincs lehetőség, ha élni akarunk az adókedvezménnyel.

Mivel kockázata nincs a Tartós Befektetési Számlának (legrosszabb esetben mégis adóznunk kell), ezért mindenképpen érdemes kipróbálni. A legtöbb banknál és befektetési szolgáltatónál hasonló kondíciókkal elérhető ez a fajta értékpapírszámla, előszeretettel ajánlják is a befektetők figyelmébe a rendkívül kedvező tulajdonságai miatt.

https://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/20210211/befektetesek-adozasa-2021-ezt-mindenkepp-tudnod-kell-az-idei-adobevallasrol-1110652