Kiemelték: a jegybanki szabályozás azon magyarországi hitelintézetekre, illetve biztosítókra vonatkozik, amelyek nem leányvállalatai más itthoni székhelyű pénzügyi intézménynek, illetve (viszont)biztosítónak. Az ajánlás szerint jó gyakorlat, ha a hazai bankokban, biztosítókban befolyást szerzők a felügyeleti engedélyezéssel egyidejűleg írásban vállalják, hogy az adott intézmény vagy anyavállalata legalább egy törzsrészvénysorozatát 24 hónapon belül bevezetik a BÉT-re. A magyarországi bankok, biztosítók tőzsdére lépése tovább erősítené az átláthatóságot, ami hozzájárulna a betétesek és kisbefektetők még magasabb szintű védelméhez – vélekedett az MNB. A tőzsdei megjelenés ezen kívül eredményes működésre ösztönözné a vállalatokat – tette hozzá. A jegybank felhívta a figyelmet arra, hogy itthon – és Lengyelország kivételével szerte Közép-Európában – rendkívül alacsony még a bankok, biztosítók jelenléte a nemzeti tőzsdéken. Az MNB szerint a társaságok tőzsdei megjelenésével tovább erősödne a magyar tőzsde szerepe és az alapkezelők, pénztárak, biztosítók számára nagyobb tér nyílna a BÉT-en lévő részvények vásárlására. Befolyásszerzésnek a tőke vagy szavazati jogok legalább 10 százalékának megszerzése, illetve a számottevő befolyás gyakorlásának lehetősége minősül, olyan intézetek esetében, amelyek piaci részesedése meghaladja az 5 százalékot. Elvárás, hogy a befolyásszerzésnek nem minősülő tulajdonhányad megszerzésekor a befektetők a későbbiekben szintén támogassák a tőzsdei megjelenést, vagy ha az már megtörtént, a közkézhányad legalább 15 százalékra való növelését – olvasható a közleményben – közölte a távirati iroda.