Hamarosan át kell rajzolni a világtérképet? Bougainville apró szigetei a Csendes-óceánon évtizedek óta küzdenek a függetlenségért, a lakosság pedig már 2019-ben elsöprő többséggel döntött az elszakadás mellett Pápua Új-Guineától. Most újra közel a pillanat, hogy a világ legfiatalabb állama megszülessen – ám a történet nem áll meg itt. A szigetek azonnal a Kína és az Egyesült Államok közötti geopolitikai versengés kellős közepére kerülhetnek.

Egy elfeledett sziget világtörténelme

Bougainville nagyjából két magyar megyényi terület, földrajzilag a Salamon-szigetekhez tartozik, de politikailag jelenleg Pápua Új-Guinea része. A sziget neve csak ritkán bukkan fel a történelemkönyvekben:

• 1886-ban a Német Birodalomhoz került,
• az első világháborúban Ausztrália vette át,
• a második világháborúban pedig japán megszállás alá került, itt lőtték le Yamamoto Iszoroku tengernagy gépét is.

A háború után Ausztrália felügyelete alatt maradt, majd 1975-ben Pápua Új-Guinea része lett. A bányászati jogok miatt azonban hamar fegyveres felkelés tört ki, amelyben több tízezer ember vesztette életét.

A népszavazás, amely mindent megváltoztatott

2019-ben Bougainville történelmi népszavazást tartott:

• a választók 98,3%-a az elszakadás mellett döntött,
• a részvételi arány meghaladta a 87%-ot.

A folyamat lassan halad, de a jelenlegi tervek szerint 2027-re ratifikálhatják a függetlenséget. Ishmael Toroama elnök ugyanakkor nem várna idáig: 2026 szeptemberére ígérte az önállóság kikiáltását – „bármi is történik”.

A bányák aranya és réze a tét

A sziget gazdasági alapjait az ásványkincsek adják. A hírhedt Panguna bánya bezárása óta is hatalmas készletek rejlenek a föld alatt:

• 5,3 millió tonna réz,
• 547 tonna arany.

A helyiek saját aranyfinomítót építettek, és állami vagyonalapot terveznek létrehozni. A múlt árnyai azonban itt is kísértenek: a korábbi bányászat óriási környezeti károkat okozott, és a helyi közösségek alig profitáltak belőle. Most újra felmerül a kérdés: vajon a jövőben valóban más lesz?

A nagyhatalmak árnyékában

Bougainville függetlensége nem csupán helyi ügy – az indo-csendes-óceáni térség a 21. század legfontosabb geopolitikai színterévé válik.

• Ausztrália évszázados befolyással bír, és nemrég védelmi szerződést kötött Pápua Új-Guineával.
• Kína a jól ismert stratégiáját követve kapcsolatokat épít, befektetéseket ígér, és hosszú távon akár katonai jelenlétet is kialakíthat.
• Az Egyesült Államok is érdeklődik, Bougainville pedig már felvetette: katonai támaszpontért cserébe hozzájárulhatnak a bányák újranyitásához.

A kis sziget tehát kulcspozícióba kerülhet a nagyhatalmi játszmában.

Mi vár Bougainville-re?

A sziget előtt egyszerre áll a lehetőség és a veszély:

• független állammá válhat,
• de könnyen a globális geopolitikai harc egyik terepévé is süllyedhet.

Ha a helyi vezetők nem tudják gyorsan stabilizálni a gazdaságot, kiaknázni a nyersanyagokat és megerősíteni az intézményeket, akkor Bougainville szuverenitása hamar a nagyhatalmak alku tárgyává válhat.