
Idén 35 éves a Budapesti Értéktőzsde – A BUX történelmi csúcson és egyre erősebb
Idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). A hazai tőkepiac az újraindulása óta tizenegyszeresére növelte a kibocsátók számát, a BUX index pedig történelmi csúcsokra emelkedett. A BÉT ma már a lakossági és intézményi befektetők közös terepe, és több mint 20 milliárd forintos napi forgalmat bonyolít.
Tőzsdéből növekedési platform, a BÉT 35 éve számokban
Idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), amely működése óta folyamatos fejlődött. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 1990-es újraindulása óta komoly fejlődésen ment keresztül. Az induláskor, 1990-ben 41 alapító taggal, az elsőként bevezetett IBUSZ részvénnyel mellett 5 új kibocsátó lépett a parkettre.
A jegyzett kibocsátók száma több mint tizenegyszeresére nőtt ezalatt az időszak alatt. A magyar részvénypiac átlagos napi forgalma 2025-ben meghaladta a 20 milliárd forintot. A piaci kapitalizáció pedig megközelíti a 20 ezer milliárdot.
A BÉT részvénypiac forgalmának körülbelül egyötöde lakossági befektetőkhöz köthető, ami jól mutatja a tőzsdei kultúra bővülését.
A BUX 35 éves szárnyalása során ezer pontról indult
A magyar részvénypiac teljesítményét jelző BUX index az 1990-es ezer pontos bázisértékről 2025 májusára 97 ezer pont fölé emelkedett. Az elmúlt két évben többször is történelmi csúcsot döntött, 2023 eleje óta több mint kétszeresére nőtt. Az index azóta is folyamatosan emelkedik. A BÉT szerint ez nemzetközileg is kiemelkedő eredmény, amely a hazai tőkepiac erősödését és befektetői bizalmát tükrözi.
A BÉT 1998 júliusában, a világon elsők között vezette be az egyedi részvényeken alapuló kontraktusait, az opciós piac, a szabványosított termékek újabb köre jelent meg 2000 februárjában és 2004. szeptember 6-án megindult a második index alapú termék, a BUMIX kontraktus kereskedése is.
A kereskedést jelenleg 21 szekciótag bonyolítja le, köztük több alapító tag. A részvénypiacon a hazai és nemzetközi intézményi befektetők mellett a lakosság is aktívan kereskedik, az éves forgalom nagyságrendileg egyötöde a hazai magánszemélyekhez köthető. A részvények mellett hitelpapírok, befektetési jegyek, tőzsdén kereskedett befektetési papírok (ETF), külföldi részvények és certifikátok kereskedése is zajlik a tőzsdén, valamint határidős és opciós áru, deviza, index és részvénytermékek is elérhetők.
BÉT50 és Xtend platformja a növekedéshez
Az elmúlt években a BÉT maga is példát mutatott a nyilvános működés előnyeiből azzal, hogy tőzsdére lépett, tovább erősítve a hazai piac átláthatóságát. A tőzsde kis- és közepes méretű vállalatokat megszólító kiadványában minden évben bemutatkozik ötven új hazai sikeres társaság. A közösségi kezdeményezéshez 2025-re már 500 cég csatlakozott, számukra a BÉT széleskörű vállalatfejlesztési szolgáltatásokat is biztosít.
Emellett 2017-ben indult el a BÉT Xtend piac, amely a tőzsdei megjelenés iránt érdeklődő középvállalatokat segíti. Eddig 26 társaság lépett be erre a szegmensre.
Több mint 160 éves a tőzsde Budapesten
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) több mint 160 éves múltra tekinthet vissza. A jelenlegi Budapesti Értéktőzsde elődje, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) 1864-ben jött létre, és majdnem 80 éven át működött Európa egyik vezető pénzpiaci központjaként. Az első világháborút kisebb kihagyásokkal sikeresen átvészelte a magyar tőzsde. A második világháború idején Budapest ostrománál 1944-ben bezárt a pesti börze kapui. A budapesti tőzsde ezt követően megszűnt.
A Budapesti Értéktőzsde történetének első hivatalos mérföldköve az 1989 októberében hozott kormánydöntés, amely zöld jelzést adott az értékpapírtörvény elkészítésének. A törvényjavaslat 1990 januárjában került a parlament elé és március 1-jével lépett érvénybe. A hatálybalépéssel egyidejűleg tűzték ki június 21-ére a Budapesti Értéktőzsde alakuló közgyűlését, amely eredményeként még aznap, 1990. június 21-én újra megnyitotta kapuit a Tőzsde.
A rendszerváltást követően 1990-ben indult újra a kereskedés. azóta folyamatos fejlődéssel írja új fejezetét. Az újraindulást követően 2015-ben a Magyar Nemzeti Bank az osztrák tulajdonostól vette át a többségi tulajdont. Ezzel a lépéssel új lendületet adott a hazai tőzsdei piac lendületes építésének és növekedésének.
Címlapkép forrása: Shutterstock
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.