2025 első negyedévében erőteljesen nőtt a lakásépítési kedv Magyarországon, különösen a fővárosi társasházi és lakóparki fejlesztések terén. Bár az átadott lakások száma enyhén csökkent, az új építési engedélyek száma 25 százalékkal emelkedett, ami a közeljövőre is aktív építkezési hullámot vetít előre. A fellendülés hátterében a fővárosi nagyberuházások állnak, különösen a többszintes társasházi és lakóparki fejlesztések terén.

Az épülő lakások mennyisége idén is növekvőben

2025 első három hónapjában 2704 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami 2,7 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Bár ez némi visszaesést mutat, fontos kiemelni, hogy a bázisidőszak már eleve alacsony volt. Az új lakások fele családi házban, míg több mint 45 százaléka többszintes, több lakásos épületekben vagy lakóparkban épült meg – ez az arány elmozdulást jelez a sűrűbb beépítésű városi lakásfejlesztések felé – számolt be a KSH a kiadott engedélyek számának növekedéséről.

Budapesten 843 új lakást adtak át, ami 7,4 százalékos visszaesést jelent. A megyei jogú városokban ennél is nagyobb, 33 százalékos volt a csökkenés. Ezzel szemben a kisebb települések, enyhe növekedést mutattak. Az új lakások átlagos alapterülete országosan 94,6 négyzetméter volt, ami kis mértékű, 1,9 négyzetméteres csökkenést jelent tavalyhoz képest.

Kiemelkedő ugrás az építési engedélyek számában

A lakásépítési kedv valójában a jövőre nézve vált igazán biztatóvá. Az év első három hónapjában 5651 lakásra adtak ki építési engedélyt, illetve történt egyszerű bejelentés, ami 25 százalékos növekedést jelent. A lendület fő motorja Budapest volt, ahol 2674 engedélyt adtak ki – ez majdnem háromszorosa az egy évvel korábbinak.

A kiadott engedélyek erős koncentrációt mutatnak. A fővárosi fejlesztések háromnegyede négy kerületben összpontosul. Különösen a XI. kerületben élénkült meg az építkezési kedv, ahol közel ezer új lakásra adtak engedélyt. Ezt követi a X., a XIII. és a XXI. kerület – ezek együtt szintén mintegy ezer lakást fednek le. A vidéki városokban és községekben ezzel szemben jellemzően csökkent az engedélykérelmek száma, bár Szeged kivétel. Ott 451 lakásra adtak ki engedélyt, amivel jelentősen javította a megyei jogú városok statisztikáját.

Régiós eltérések a lakások építési engedélyeinek kiadásán

A lakások építése régiós megoszlása jelentős különbségeket mutat. Míg Közép-Magyarországon 4 százalékos növekedést regisztráltak, Észak-Alföldön például 71 százalékkal kevesebb lakásépítési engedélyt adtak ki, mint 2024 első negyedévében. Közép-Dunántúlon, Dél- és Észak-Alföldön szintén jelentős, 40–48 százalékos visszaesés történt, míg Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon éppen ellenkező tendencia figyelhető meg. Utóbbi esetében a Balaton körüli térségek kiemelkedő lakásépítési aktivitása húzta fel a régiós számokat.

A lakásokat magán személyek vagy vállalkozások építik?

A használatba vett lakások 66 százalékát vállalkozások, 34 százalékát magánszemélyek építették. Ez az arány tovább tolódott az értékesítési célú beruházások javára, miközben a saját célra épített lakások aránya csökkent. Emellett az egyszerű bejelentéssel indított építkezések az esetek 30 százalékát tették ki.

A nem lakáscélú épületek piacán ezzel szemben visszafogottabb aktivitás figyelhető meg. Országosan 649 ilyen létesítményt jelentettek be, ami 24 százalékos csökkenést jelent.

Lendület a fővárosban, stabilizálódás vidéken?

Az első negyedév adatai alapján úgy tűnik, hogy a magyar lakásépítési piac új fázisba léphet 2025-ben. A fővárosi társasházi és lakóparki projektek új hulláma elindult, miközben vidéken vegyes képet mutatnak a fejlesztési kedvek. A piac súlypontja továbbra is Budapest felé tolódik. Az engedélyek számának növekedése  alapján a következő negyedévekben ismét élénkülhet az építőipari tevékenység.

Címlapkép forrása: Pixabay