2025 április 29

Aranyvízum botrány robbant Máltán – Magyarország is bajba kerülhet?

Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy uniós jogot sért Málta, amikor pénzért kínált állampolgárságot külföldi befektetőknek. A döntés Magyarország szempontjából is figyelmeztető lehet, hiszen a nemrég indult vendégbefektetői tartózkodási program hasonló elveken alapul.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) kedden ítéletet hozott a „máltai ügyben”. Az ítélet egyértelmű, a máltai „aranyútlevél-program” ellentétes az uniós joggal. Bár a tagállamok elvileg szabadon dönthetnek arról, hogyan adnak állampolgárságot, ezt az uniós alapelvek tiszteletben tartásával kell tenniük. Az állampolgárság nem válhat egyszerű kereskedelmi ügyletté, mivel a polgárság jogokkal és kötelezettségekkel járó különleges kapcsolatot jelent az állam és polgárai között.

A Bíróság szerint Málta gyakorlata, amelyben elegendő volt pénzt befektetni az állampolgárság megszerzéséhez megrendíti a tagállamok közötti bizalmat, és sérti az Európai Unió lojális együttműködésének alapelvét. Málta köteles megszüntetni a kifogásolt programot, különben pénzbírságra is számíthat.

Magyarországot mennyire érintheti a máltai ügy?

A máltai ítéletnek magyar szempontból is súlya lehet. Magyarország ugyanis tavaly nyáron hirdette meg a vendégbefektetői tartózkodási engedély programot, amely valóságosan az idei év elején indult el. Ennek keretében ötszázezer euró vagy 1 millió eurós ingatlanbefektetés, alapítványi támogatás vagy egyéb befektetési formák fejében kaphatnak külföldi üzletemberek tartózkodási engedélyt Magyarországon.

De jelentős különbség van a máltai esettel kapcsolatosan

A hazai program nem ad közvetlenül állampolgárságot. Európában pedig még Portugália és Spanyolország kínál még letelepedési engedélyeket befektetésért cserébe. Az Egyesült Államok „aranykártya” programja 5 millió dolláros áron tervezi a letelepedési engedélyt. Viszont az Európai Bizottság az EUB mostani érveléséből kiindulva akár a többi országot, többek között a magyar rendszert is felülvizsgálhatja, amennyiben megítélése szerint a vendégbefektetői engedélyek is sérthetik az uniós alapelveket.

De hasonló „aranyvízum” programot több európai ország már felszámolt a korrupció, pénzmosás és biztonsági kockázatok miatt. Az Egyesült Királyság például hivatalosan megszüntette saját programját, míg több karibi országot is folyamatos bírálatok érnek az állampolgárságok értékesítése miatt.

Miért ennyire érzékeny az ügy?

A máltai példa világít rá az egyik legfőbb problémára. Az állampolgárság vásárlásával politikailag veszélyes. Ugyanis uniós tiltólistára került személyek is könnyen uniós útlevélhez juthattak a program segítségével. A Financial Times információja szerint például a kétes üzleteiről híres orosz üzletember, Albert Avdoljan is máltai útlevelet szerzett. Az uniós utazási korlátozásokat ezzel tudta kijátszani.

De ezen kívül még más unión kívüli személyekhez is köthető a máltai vízumprogram amelynek a háttere kétséges. Például Evgenyija Vladimirovna Bernova, akit még az Egyesült államok is vádol, katonai célra alkalmas eszközök beszerzése miatt. Bár a Bernova mindezt tagadja és a filmgyártási produkciók finanszírozásával magyarázza, hogy szabályos valós gazdasági befektetések révén szerezte meg a máltai állampolgárságot. A máltai programban a Henley & Partners vett részt, akik sikeredíjat is kapott minden elfogadott állampolgári kérelem után.

A máltai állampolgárság megszerzésének a programjának a feltétele a hatszázezer eurós befektetést, ingatlan vásárlását, esetleg bérlését és további tízezer eurós jótékonysági célra felajánlott adomány teljesítése. Tovább hároméves tartózkodás az országban is előírás, amely a Portfolió szerint magasabb összegű befizetéssel lerövidíthető.

Az Európai Unió ítéletével hozott üzenet világos. Az uniós polgárság nem árucikk, hanem a közös jogok és kötelezettségek rendszerének alapja, amelyet nem szabad üzleti tranzakciókkal kiüresíteni.

A következő hónapokban kiderülhet, hogy a Bizottság a magyar vendégbefektetői program kapcsán is lépéseket tesz-e.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál, és nem minősül ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy pénzügyi ajánlatnak. A benne foglalt információk nem helyettesítik az egyedi, személyre szabott tanácsadást.

Címlapkép forrása: Unsplash