Az Országgyűlés 2025. március 18-án elfogadta a gyülekezési törvény módosítását, amely új korlátozásokat vezet be a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva. A változtatás értelmében bizonyos nyilvános gyűléseket tiltanak, ha azok a gyermekek fejlődését veszélyeztethetik – írja az Index

Sulyok Tamás köztársasági elnök március 19-én a Facebook-oldalán indokolta döntését, kiemelve, hogy az új törvény nem sérti az állampolgárok békés gyülekezési jogát, hanem annak arányos korlátozását szolgálja a gyermekek védelme érdekében.

Mire hivatkozik a törvénymódosítás?

A jogszabály az Alaptörvény XVI. cikkére hivatkozik, amely garantálja a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelmet. A köztársasági elnök szerint a gyermekek jogai és a gyülekezési jog közötti ütközést úgy kell feloldani, hogy a gyerekek jogai előnyt élvezzenek.

A törvény módosításának hátterében az a kormányzati álláspont áll, hogy bizonyos nyilvános események, demonstrációk veszélyeztethetik a gyermekek erkölcsi fejlődését, ezért azok megtartását jogi eszközökkel is korlátozni kell.

A módosításról szóló parlamenti vita során több ellenzéki politikus és jogvédő szervezet az LMBTQ-közösség és a Pride-felvonulások célzott korlátozását látja a törvényben, míg a kormány szerint csupán a gyermekek védelmét erősítik meg.

Botrány a parlamentben és a Momentum tüntetése

A szavazás heves indulatokat váltott ki az ellenzéki képviselőkből. A Momentum politikusai füstgyertyákat gyújtottak és röplapokat szórtak a karzatról, így tiltakozva a jogszabály ellen.

A botrány ellenére a parlament 136 igen szavazattal elfogadta a javaslatot.

Tüntetések a Kossuth téren és a Margit hídon
A Momentum azonnali demonstrációt szervezett, amely előbb a Kossuth téren kezdődött, majd átterjedt a Margit hídra, ahol a tüntetők több órára lezárták a forgalmat.

A rendőrség három személyt előállított a hídfoglalás miatt, és bűncselekmény gyanújával indítottak eljárást ellenük.

Nemzetközi reakciók – Európa Tanács és jogvédők kritikája

A törvénymódosítás gyorsan felkeltette a nemzetközi közösség figyelmét. Michael O’Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa aggasztónak nevezte a döntést, és azt írta:

„A gyülekezési jog korlátozása veszélyes precedenst teremthet az Európai Unióban, és indokolatlan beavatkozás az alapvető szabadságjogokba.”

Több civil szervezet, köztük az Amnesty International is bírálta a törvénymódosítást, amely szerintük célzottan korlátozza a kormány számára kényelmetlen csoportok szólásszabadságát.

Mi a következő lépés?

A jogvédők és az ellenzék jelezte, hogy alkotmányossági normakontrollt kérhetnek az Alkotmánybíróságtól, és ha a törvényt nem vonják vissza, várhatóan az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.

A kormány és a Fidesz-KDNP képviselői azonban kiállnak a jogszabály mellett, és azt állítják, hogy a törvény végrehajtása során az alapvető jogokat tiszteletben fogják tartani.

Lehetséges következmények

• A gyülekezési jog gyakorlásának szigorítása újabb tiltakozásokat válthat ki.
• Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja a módosítás alkotmányosságát.
• Az EU emberi jogi szervei és az Európai Bíróság is vizsgálhatja a törvény jogszerűségét.
• Az ellenzék további tüntetéseket szervezhet, és akár jogi úton is támadhatja a módosítást.

Összegzés

A gyülekezési törvény módosítása heves politikai vitákat, parlamenti botrányt és utcai demonstrációkat eredményezett. Sulyok Tamás köztársasági elnök jogi érvekkel védte döntését, míg az ellenzék és a jogvédő szervezetek az alapvető jogok korlátozását látják a törvényben.

A következő hónapokban kiderül, hogy a jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatra kerül-e, és milyen nemzetközi következményekkel kell számolnia Magyarországnak.