Az elmúlt hetekben a kormány egyre erőteljesebb nyomást gyakorolt a kiskereskedelmi láncokra és beszállítókra, hogy csökkentsék az élelmiszerárakat. Az inflációs adatok ismét aggasztó jeleket mutatnak, miközben az üzleteknek ultimátumot adtak: jövő hét elejére elő kell állniuk valamilyen megoldással – írja a Portfolio

Miért lép most a kormány?

Az inflációs mutatók emelkedése és a vásárlóerő csökkenése miatt a kormány több intézkedést is fontolóra vett:

• Önkéntes árcsökkentést várnak el a kiskereskedőktől
• Haszonkulcs-korlátozást vezethetnek be
• Végső esetben új árstopokat is alkalmazhatnak

Januárban az élelmiszerek átlagosan 6%-kal drágultak éves alapon, és a tej, a csokoládé, valamint a zöldségek ára kiugró növekedést mutatott. A februári inflációs adatokat jövő héten teszik közzé, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az élelmiszerinfláció 7% fölé is emelkedhetett.

Árcsökkentés vagy hatósági árak? Hol tartanak most a tárgyalások?

A kormány tárgyalásokat folytatott az Országos Kereskedelmi Szövetséggel (OKSZ) és a Tej Terméktanáccsal, mivel a tejtermékek áremelkedése különösen szembetűnő volt. Bár a kiskereskedelmi láncok egy része támogatja a kormány célkitűzéseit, több cég egyelőre nem tett vállalásokat az árcsökkentésre.

A hat kiskereskedelmi óriás közül mindössze kettő tett olyan ajánlatot, amelyet a kormány elfogadhatónak tart.

Az OKSZ szerint az árcsökkentés csak akkor lesz fenntartható, ha a beszállítók is hajlandóak együttműködni. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot is indított, miután kiderült, hogy egyes piaci szereplők aktívan kommunikálták a termelői és feldolgozói áremelések szükségességét.

Nyugdíjasok áfa-visszatérítése: újabb kérdőjelek

A kormány októbertől bevezeti a nyugdíjasok áfa-visszatérítését, amely évi 15 000 forintos kedvezményt biztosíthat bizonyos alapvető élelmiszerekre.

A rendszer működése:

• A nyugdíjasok speciális kártyát kapnak, amelyet vásárláskor használhatnak
• A visszatérítés a nyugdíjjal együtt érkezik
• Csak bizonyos termékekre lesz érvényes, és az 5%-os áfakulcsú termékekre (például tej) nem alkalmazható

Problémák és kérdések:

• Nem világos, hogyan kezelik majd a piaci árusokat és az őstermelőket, akik alanyi áfamentességet élveznek
• A kisebb boltok rendszereinek frissítése kérdéses, hogy technikailag is működőképes legyen a rendszer
• Versenyhátrányba kerülhetnek a piacok, ha a nyugdíjasok inkább az üzleteket választják az áfa-visszatérítés miatt

Lesz új árstop? A kormány három lépésből álló terve

1. Önkéntes árcsökkentés – Március elejére kell a kiskereskedelmi szereplőknek javaslatokat tenniük
2. Haszonkulcs-korlátozás – Ha az önkéntes lépések nem elegendőek, jöhet egy hatósági szabályozás a profit maximalizálására
3. Hatósági árak bevezetése – Ha minden más intézkedés kudarcot vall, ismét árstopokat vezethetnek be bizonyos alapvető élelmiszerekre

Hogyan reagálnak a boltok és a beszállítók?

A nagy áruházláncok álláspontja:

• A legtöbb üzletlánc már most is folytat jelentős akciózásokat, és hangsúlyozzák, hogy nem csak a kereskedők, hanem a beszállítók is felelősek az árak alakulásáért
• A beszállítók figyelmeztetése: ha a kormány túlzott nyomást helyez az árakra, az minőségi romlást és ellátási problémákat okozhat

A jövő heti inflációs adatokból kiderülhet, hogy megindult-e az árcsökkenés, vagy a kormány szigorúbb intézkedésekre kényszerül.